Közélet

2014.10.15. 18:56

Van-e kiút a szegénységből?

Cigánytelepen nevelkedett gyermekből lehet-e felnőttként minisztériumi tisztviselő? A kecskeméti Tóth László iskolában tartott családi nap üzenete az volt: sok tanulással és kemény munkával a szegénység és származás jelentette hátrány is leküzdhető.

Hraskó István

A tanulás az egyetlen kivezető út a szegénységből – ez volt a mottója a Tóth László Általános Iskolában megtartott családi napnak, amelyen a felsős diákok és pedagógusok mellett több szülő is részt vett. A gyerekek bábun gyakorolhatták az újraélesztést, kipróbálhattak nyelvtörő játékokat és „részeg-szemüveget” – a legfontosabb állomás azonban az a terem volt, ahol a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság roma munkatársai beszéltek életpályájukról.

– Diákjaink zöme roma származású, hátrányos helyzetű tanuló, sokan mélyszegénységben, csonkacsaládban élnek, szüleik képzetlenek, munkanélküliek, egyes családokban a kriminalitás is előfordul. Ezeknek a gyerekeknek különösen fontos, hogy mire kilépnek az életbe, szakma vagy diploma legyen a kezükben, így tudnak hasznos tagjai lenni a társadalomnak, sőt pozitív példát mutathatnak családjuknak, környezetüknek. Nagyon bízom benne, hogy a gyerekek a vendégekkel való találkozás után látni fogják: függetlenül attól, hogy ki hova születik, milyen származású, milyen a szociális háttere, tudásvággyal, szorgalommal és önfegyelemmel bárki eljuthat egy magas pozícióba is. Talán egy ilyen beszélgetés kellően megmozdítja a tanulókban a tudás- és bizonyításvágyat – mondta el lapunknak Szűcsné Lakatos Magdolna, a rendezvény főszervezője, akinek hívására Jónás Csilla főreferens, Csanya Ildikó felzárkózási referens és Kovács Péter gyermekügyi főreferens látogatott el az iskolába.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Jónás Csilla
[/caption]Jónás Csilla életútjából valóban bárki erőt meríthet. Ukrajnában született, családjával – szavai szerint – egy többezres cigánytáborban élt, kétéves korában innen költöztek egy szabolcsi kisfalu cigánytelepére. A falusi iskolából bekerült a városiba, ahol a romákat, a hátrányos helyzetűeket, a nehezen kezelhető gyerekeket egy külön osztályba rakták össze. Közepes tanuló volt: amit az iskolában hallott, megjegyezte, de a házi feladatot ritkán csinált.

– Egyszer aztán a tanítónénim nagyon megdicsért egy jó válasz miatt, és ez tetszett. Odafigyelt rám, sokat segített, így aztán elhittem, hogy vagyok olyan okos, mint a többiek. Kiderült, hogy szorgalomban kicsit túl is teszek rajtuk. Borzasztó nehéz volt, de eljutottam odáig, hogy osztályelső és szuperjó tanuló lettem – emlékezett Jónás Csilla. Hozzátette: szülei – akik máig takarításból élnek – különösebben nem noszogatták a tanulásra, de mindig százszázalékosan támogatták tervei véghezvitelében. Szerették volna, ha lányuk többre viszi, mint ők.

– Én is maradhattam volna otthon a szabolcsi kis faluban, aztán férjhez megyek, szülök hat gyereket, és élek a segélyből – de nem hiszem, hogy ezzel jót tettem volna a gyerekeimnek, akik most Budapest egyik legerősebb, kéttannyelvű iskolájába járnak, kitünően tanulnak és társaik elfogadják őket. Szerencsére már teljesen más helyzetből indulnak, mint én – mondta a főreferens, aki családjában elsőként szerzett diplomát. Vagyis diplomákat, mert már kettőnél jár, és hamarosan megszerezheti a harmadikat jogi karon. Tanulmányait egyébként mindig munka mellett végezte el, levelező tagozaton.

– Nem kell mindenkinek egyetemre járnia, minisztériumban dolgoznia! Mindenki csinálja azt, amit szeret. Unokatesóm például szenzációs fodrász. A lényeg: el kell hinni, hogy amit elhatároztunk, azt képesek vagyunk jól véghezvinni – ösztökélte Jónás Csilla a diákokat.

A főreferens kitért persze a nehézségekre is. Sokszor cigányozták, de ennek ellenére azt mondja: nem szabad ezzel foglalkozniuk a romáknak. Megbeszélik egymás között, és menni kell tovább. – Be kell bizonyítanunk, hogy a sztereotípiák nem igazak, és ehhez sok Magdi nénire lesz szükség – jelentette ki a vendég a szervezőre célozva.

Kovács Péter is hasznos útravalót adott a diákoknak.
– Lehet, hogy egy tévéműsor most érdekesebbnek tűnik számotokra, mint a nyelvtan vagy a matematika, mégis arra kérlek titeket, hogy gondoljatok a jövőtökre. Még ha a közvetlen környezetetekben nincsen is más, aki tanulna, ti akkor is mutassátok meg! Várjátok, hogy megjöjjön az első dicséret, elismerés, a hármas, négyes, ötös dolgozat, ezt raktározzátok el magatokban, és higgyétek el, hogy képesek vagytok még jobban és jobban teljesíteni – zárta a rendhagyó „tanórát” az államtitkársági főreferens.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!