Újra tó lesz a Böddi-szék

Dunatetétlen külterületén helyezik át a Sós-éri (V. számú) csatorna 6 km-es szakaszát, és több mint 800 hektáron végeznek természetvédelmi célú élőhely kezelést az elkövetkező hat évben. Minderre a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, a Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány, valamint a Kiskunsági Madárvédelmi Egyesület nyert pályázati támogatást. A nagy volumenű (2 milliárdos) projekt célja biztosítani a szikes tavi és a szikes pusztai élőhelyek fennmaradását.
Mindezt egy csütörtöki sajtótájékoztatón jelentette be Dr. Magyar Gábor a nemzeti park megbízott igazgatója, valamint a projekt vezetője, Bankovics András.

Mint elhangzott, a Kiskunság középső részén található Böddi-szék védett madárfajok tucatjainak ad fészkelő- és táplálkozó helyet. A tómedret azonban annak idején kettévágták a Duna-völgy középső szakaszának belvízrendezésre hivatott Sós-éri főcsatornával, ami természetvédelmi szempontból nem volt üdvözítő megoldás. 60-70 év távlatából már jól látszanak a következmények: a csatorna akadályozza a természetes vízmozgást, megváltoztatja a szikes tó vízháztartását, szerves anyag feldúsulást, eutrofizációt okoz, és a tó fokozatos feltöltődését eredményezi.

Ahhoz, hogy új mederbe tereljék a szikes tavat átszelő csatorna érintett szakaszát, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatósága, valamint a Dunatáj Természet- és Környezetvédelmi Közalapítvány megvásárol 400 hektár földterületet a jelenlegi tulajdonosoktól. Ezzel együtt több mint 800 hektárt kezelnek majd természetvédelmi szervezetek kimondottan azzal a céllal, hogy helyreállítsák és térben megnöveljék a szikes tó és szikes gyepek kiterjedését. Az akadálytalan, természetes vízjárás helyreállításának köszönhetően a nyílt vízi felület a jelenlegi 180 hektárról várhatóan 400 hektárra nő majd.

Az elnádasodott szikes rétek kezelését őshonos magyar háziállat fajtákkal végzik majd, magyar tarka és szürkemarhák, parlagi szamarak és juhok érkeznek a területre. Mindegyik háziállat más-más legelési szokásokkal hasznosítja a szikes pusztai élőhelyeket. A szamarakat például azért vetik be, mert nem válogatósak. Elfogyasztják a szúrós növényeket és kórókat is, ráadásul nagyon rövidre rágják a növényzetet, ami kedvező a szikeseken fészkelő parti madaraknak.
A legelőterületek csökkenését okozó inváziós növények, elsősorban az ezüstfa és a selyemkóró állományainak visszaszorításával tovább javítható az élőhelyek állapota. 

A Böddi-szék az időszakosan kiszáradó magyarországi tavak között igen jelentős, a nyílt vízfelszínű időszakos szikes tavak 18 százalékát teszi ki. Európában ritka és különleges jelentőségű élőhely, ami része a Natura 2000 hálózatnak (az EU ökológiai hálózata), és hazai jogszabályok által is védett terület.