Baján gyűltek az árvízügyesek

Tanácskozás a nagy árvíz után. Ezt a hagyományt folytatták összejövetelükkel a vízügyi ágazat szakemberei.  Háromszáznál többen jöttek össze az országból a tapasztalatok összegzésére.

– Szakemberek kellenek az árvízi védekezéshez, ma tíz vízmérnökből négyet itt képez az ország. A főiskola átvészelte a felsőoktatás átalakítását, mert a vízügyes szakma kiállt mellettünk – adta meg Melicz Zoltán, a házigazda Eötvös József Főiskola rektora a tanácskozás alaphangulatát. Később erre reagált és rímelt Láng István, az Országos Műszaki Irányító Törzs vezetője, amikor azt mondta: a szakmai létszámhelyzet kritikus, ezért kötelességük a bajai képzés támogatása.

Előtte azonban Molnár Béla, az Országos Vízügyi Főigazgató visszatekintésében két kulcsfontosságú döntést idézett fel a nyár elejéről. Az egyik valamennyi település megvédését irányozta elő, míg a másiknak azt nevezte, hogy a településektől magához vonta az állam a védekezés szakmai irányítását.

– Követtünk el hibákat is, előfordult, hogy csúsztunk a jelentésekkel, néhány helyen észleltük, hogy védekezési terveink kiegészítésre szorulnak. Nem mindig osztottuk be jól az erőnket és a fáradtság miatt előfordult, hogy rossz döntések születtek, de volt tehetségünk a hibák kijavítására. A védekezés legnagyobb erénye és eredménye a nemzeti összefogás volt – mondta a főigazgató. A hiányosságokra is rámutatott: – Ezek közül a vízügyi szolgálat létszámhiányát emelem ki. Gyakorlatilag a vízügyi szolgálat teljes személyi állománya bevetésre került, beleértve a nyugdíjasokat is. Figyelmeztető a tudományos tanács megállapítása, hogy a hasonló árvizek gyakoriságának növekedése törvényszerű – fogalmazott Molnár Béla.[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Széles a Duna, magos a parja. Nincs olyan legény, ki átugorja – szól a népdal. A Sugovica is igencsak kiszélesedett július közepén
[/caption]

A főigazgató egyben az állam képviselőjeként átadta Zsigó Róbert polgármesternek Baja árvízvédelmi tervét. A város első embere a tanácskozást köszöntve az összefogás fontosságát és eredményességét hangsúlyozta. Felidézte, hogy Dunafürdőt és a Nagy-Pandúr-szigetet jóval kisebb víz esetén sem lehetett volna megvédeni. A Petőfi-szigeten viszont 8 milliárd forintnyi értéket sikerült megóvni.

– Szélsőséges, nagyon nagy árvíz volt. Szinte pattanásig kellett feszítenünk magunkat, hogy kivédekezzük. Rámutattak ezek a napok, hogy ha az önkormányzati védekezésnél is jelentős szerepet kell vállalni, akkor több felső képzettségű szakemberre lesz szükségünk – fogalmazott Láng István.
– Árvízkor hősök vagyunk, egyébiránt meg senkik. Így nehéz életpályát építeni. A kiegyensúlyozottság hiányzik a vízgazdálkodásból. Akkor van forrás, amikor árvíz van. Ha nem tudunk stabil költségvetést produkálni, akkor nem tudunk kutatni. Ez azzal jár, hogy percemberkék fognak megjelenni a szakmában és nem lesz szívügyük a vízgazdálkodás – fogalmazott Láng.

Világhálón a vízügyes tudás

Szlávik Lajos, a főiskola volt tanára, a Magyar Hidrológiai Társaság elnöke szakmatörténeti pillanatnak nevezte a tanácskozáson, hogy a hónap elejétől négy vízügyes kiadvány 300 évfolyamnyi anyaga, 150 ezer oldal digitálisan hozzáférhetővé és kereshetővé vált mindenki számára, így 1879 óta a Vízügyi Közlemények valamennyi száma, a Hidrológiai társaság további három kiadványa mellett. A bajai előadásokat egy különszámban kívánják megjelentetni.

Hangsúlyozta: a gátak nagy terhelésnek voltak kitéve, ezért átfogó talajmechanikai értékelést kell indítani a védvonalakon egyéb szakmai teendők mellett, a védekezésnél rosszabb hatékonyságú pénzfelhasználás ugyanis nincs. A védekezés egyik problémája volt, hogy mire beléptek a vízügyi szakemberek, már rossz helyre voltak letéve a zsákok. Ezt meg lehetne spórolni, ha kezdettől fogva ott vannak. Láng István bejelentette, hogy megítélésük szerint jól vizsgáztak a mobilgátak, ezért terveik szerint a Magyar Mérnöki Kamarának megbízást adnak, hogy magyarországi minősítésüket szervezze meg és végezze el.

Széles a Duna, magos a parja. Nincs olyan legény, ki átugorja – szól a népdal. A Sugovica is igencsak kiszélesedett július közepén -->