Hol vagytok, könyvmolyok?

Sok szünidejét töltő iskolás számára rémálom belelapozni a kötelező olvasmányokba. A szülők ilyen-olyan praktikákkal igyekeznek segíteni ezen. Van, aki együtt olvas a gyerekével, bár ez csak 8-10 éves gyereknél üdvös „módszer”. Mások feltételhez kötik a szórakozást: ha a gyerek elolvas napi 10 oldalt a kötelező irodalomból, csak utána olvashat valami kedvére valót, tévézhet vagy internetezhet.

– Nem érdemes erőltetni, hogy a gyerek olvassa a kötelezőket. A direkt presszió csak haragot szül, konfliktushoz vezet, sokkal eredményesebb a viselkedésterápiás, jutalmazás módszer – fejti ki véleményét dr. Bódi Zsuzsanna gyermekpszichiáter. – Találkoztam olyannal, hogy a szülő pénzzel jutalmazta a gyereket, egy oldal öt forint alapon. A gyerek rá is kapott az olvasásra, a szülő pedig egy idő után nem győzte pénzzel. A módszer ellenben elérte a kívánt hatást. Az is megoldás lehet, ha a szülő megegyezik a gyerekkel abban, hogy akkor kap meg valamilyen vágyott dolgot – bicikli, mozijegy, játék – ha elolvassa a szünidőre előírt irodalmat és „referál” belőle.

Aki hosszabb távon is szeretné fenntartani a könyv iránti érdeklődést, az keressen olyan témájút, ami egyébként is kedves a gyereknek. A lényeg, hogy rákapjon a könyvből való ismeretszerzés, az olvasásélmény nyújtotta szórakozás ízére – teszi hozzá a szakember.
A kecskeméti Katona József Könyvtár munkatársai elsősorban a már „olvasó” gyerekekkel, fiatalokkal találkoznak. Tapasztalatuk, hogy szünidőben a délelőtti órákat is kihasználva látogatja a könyvtárat a fiatalság. Az iskolában kapott kötelező irodalomból alig tudnak adni az érdeklődőknek, folyamatos az előjegyzési lista – tudtuk meg Koleszár Mártától, a Gyerekvilág vezetőjétől.

– Kár, hogy nyárra bezárnak az iskolai könyvtárak, pedig náluk sokkal nagyobb példányszámban megvannak a kötelező olvasmányok – mondja a szakember. – Vannak iskolák, ahol ajánlott listát is kapnak a gyerekek. Ezeket szórakozásból olvashatják a gyerekek, nem „dolgozzák fel” közösen.

Mivel lehet meghozni az olvasási kedvet? – kérdeztük Koleszár Mártától. Ő is azt javasolta, hogy első körben érdemes kipuhatolni a gyerek speciális érdeklődési körét, és annak megfelelő témájú könyvvel „rávezetni” az olvasásélményre. Kisiskolás esetén „beválnak” az állatos, a történelmi könyvek, lehetőleg sok képpel, nagy betűmérettel. A kamaszok már sokat adnak kortársaik véleményére, ők egymás között csereberélik az izgalmasnak, érdekesnek talált könyveket, leginkább ifjúsági regényeket.
Miközben a nyári kötelező olvasmányok mennyiségét illetően nagyok lehetnek a különbségek, az általános iskolásoknak jellemzően 3-4, a középiskolásoknak pedig – évfolyamtól függően – akár 7-12 művet is el kellene olvasniuk a vakáció alatt.

[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Nem a sok olvasás rontja a gyerekek szemét
[/caption]

A nyári olvasmányoknak ugyanakkor nem feltétlenül kell megkeseríteniük a vakációzók életét. A szakemberek szerint sok múlik azon, hogyan fog hozzá a diák az olvasáshoz, miként tálalja az irodalomtanár az olvasmányokat, esetleg ad-e szempontokat az elolvasandó művekhez, azaz közel tudja-e hozni a régmúlt problémáit egy mai tizenéves számára, hiszen a legfontosabb, hogy az olvasás örömteli tevékenység és ne feladat legyen. Ebben a szülő is segíthet azzal, hogy megosztja a saját élményét vagy kíváncsiságát a gyerekkel.

Brenyóné Malustyik Zsuzsanna irodalomtanár a kötelező olvasmányok mellett ajánlott irodalmat is feladott diákjainak. Mint mondja, kilencedikben még alig van kötelező irodalom, és nem is terjedelmes művek. A tizedik évfolyamon viszont már előjönnek a nagy klasszikusok, akiket a tanév hajtós időszakában nem is győznek mind elolvasni a diákok.

– Tapasztalatom szerint nálunk sokat olvasnak a gyerekek – mondja a tanárnő. – Bár az osztályom így is meglepődött a nyárra kiadott, közel húsz könyvet tartalmazó ajánlott listán. Azért lett ekkora, hogy mindenki találjon benne kedvére valót. Ma már nagyon különbözőek a gyerekek. Az egyiknek az Egerek és emberek tetszhet meg, a másiknak Anna Frank naplója, a harmadiknak a Védett férfiak. Nekem három gyerekem van, mindhárman nagyon szeretik a Mester és Margaritát, pedig nem egy ifjúsági mű. Valószínűleg sok múlik azon, hogy mit lát otthon a gyerek, egyáltalán hozzátartozik-e a szülei kultúrájához a mindennapi olvasás.