Közélet

2013.05.05. 19:44

Svédországban lesz attasé a parancsnok

Négy év után, csütörtökön átadta beosztását Kilián Nándor dandártábornok, az MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázis parancsnoka Ugrik Csaba ezredesnek. Kilián Nándor katonai attasé lesz a skandináv országokban, repülni – legalábbis jó darabig – biztos nem fog.

Hraskó István

– Milyen feladatok várják a jövőben?
– Folytatom a felkészülést következő beosztásomra, amelyet előreláthatólag augusztus 10-én kezdek meg. Svédországban fogok katonai attasé beosztást betölteni, de Dánia, Norvégia és Finnország is hozzám fog tartozni akkreditált területként. A katonai attasé tulajdonképpen a vezérkarfőnököt és a honvédelmi minisztert képviseli az adott országban, és természetesen együtt kell működnie a nagykövetségek munkatársaival is. Elsősorban olyan katonai ügyek, rendezvények előkészítésében veszek majd részt, amelyek a Magyarország és Svédország, illetve többi skandináv állam közötti kapcsolatokat erősíti.

– A svéd kapcsolat eddig sem volt Öntől idegen, tekintve a Gripeneket…
– Igen, gyanítom én is, hogy nem véletlen esett rám a választás, hiszen amióta eldőlt, hogy a magyar légierő a MIG 29-esek helyett Gripeneket fog alkalmazni, végigkísértem a gépcserét. 2005 előtt, még parancsnok-helyettesként a repülőszemélyzet kiválasztása és a pilótaképzés beindítása volt az egyik fő feladatom. Előtte, 2001-2002-ben egyébként elvégeztem az amerikai légierő vezérkari tanfolyamát, és később ennek hatására több kollégámmal elkezdtünk egyfajta reformot a repülési kiképzésben. Jó néhány újszerű gyakorlatot dolgoztunk ki a MIG-29-esekre és az L-39-esekre is. A Gripen-képzés és a típus alkalmazása mára kiteljesedett.

– Hány pilóta jut a 14 gépre?
– Huszonkettő, a képzés ugyanakkor folyamatos. Ma, ha egy fiatal vadászpilóta akar lenni, akkor az egyetemi vagy főiskolai diploma birtokában át kell esnie a megfelelő orvosi vizsgálatokon, pszichológiai teszteken. Ha kiválogatják, egy szűk, tízfős csapatba kerül, amelynek tagjai egy évet tanulnak Szolnokon. Itt JAK-52-essel repülnek. Utána a jobbak két évig Kanadában légcsavaros gépen, majd Hawke sugárhajtású gépen gyakorolnak. Még ezt abszolválva sem lesznek vadászpilóták: ehhez teljesíteniük kell egy 15-20 órás svédországi alapkiképzést a Gripenre, majd itthon folytatódik oktatásuk. Összességében 6-7 évvel az egyetem után jöhet el az ideje annak, hogy valaki vezethessen egy JAS-39-est. Megjegyzem, női jelentkezők is akadnak, igaz, pilóta még nem lett egy hölgyből sem.

– Parancsnoksága idején fél évig ténylegesen egy másik, a kecskemétinél is nagyobb repteret vezetett.
– 2010. október elsejétől 2011. április 1-jéig töltöttem be a Kabuli Nemzetközi Repülőtér parancsnoki beosztását, NATO-megbízatás keretében. Az afgán fővárosban 72 fővel képviseltette magát Magyarország, a misszió egy részét a kecskeméti bázis adta, de hozzájárult még a szolnoki helikopterbázis, illetve szárazföldi alakulatok is. A küldetés lényege a kabuli reptér őrzés-védelme, valamint a légi irányítás, a teherforgalom szervezése és a logisztikai szállítások felügyelete volt. Közel 20 ezren dolgoztak ezen a reptéren – hasonlításképp a kecskeméti bázis teljes állománya 1200 fő. Nagy kihívás volt tehát ez a fél év. Már csak azért is, hiszen ugyan a magyar volt a misszió vezető nemzete, mi töltöttük be a kulcspozíciókat, de tizenkét nemzet képviselőivel kellett együtt dolgoznunk.

– Milyen érzésekkel hagyja el Kecskemétet?
– Tizenegy hosszú évet töltöttem itt, 2002-től parancsnok-helyettesként, az utóbbi négy évben parancsnokként. Furcsa elmenni, hiszen nyugodtan mondhatom, hogy második otthonommá nőtte ki magát a repülőbázis. A kinevezésem egyébként három évre szól, de gyakran lehet számítani hosszabbításra.

– Úgy tudom, tavaly volt egy komoly balesete. Mi történt pontosan? Repülhet-e még?
– Egyik nagy hobbim a motorozás. Egy 1300-as Yamaha cruiserem van, öt év alatt közel 50 ezer kilométert mentem vele szerte Európában. Soha nem volt egy karcolásom sem, de tavaly Erdélyben adódott egy kis malőr. Egy féktávolságon belül észlelt álló autót jobbról igyekeztem kikerülni. Ez sikerült, akárcsak megúszni egy fával való ütközést, de aztán a motor belecsúszott egy beton árokba, amely egy híddal volt lezárva. Ennek rohantunk neki feleségemmel, aki mögöttem ült. Összetört a motor, nekem is a kezem-lábam, nejemnek pedig a medencecsontja sérült. Ő szerencsére hat hét alatt felépült. Nekem a műtét után az orvosok több hónapos rehabilitációs időszakot írtak elő. Azóta átestem a szükséges vizsgálatokon és ellenőrzéseken, megkaptam a repülési engedélyt, és újra vezettem is Gripent. Az elkövetkező években attasé megbízatásom miatt viszont erre nem lesz lehetőségem.[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Kilián Nándor
[/caption]

– Nem fog hiányozni a repülés?
– Dehogynem, biztosan. Ha az embert fiatalon megcsapja a kerozin szaga, akkor nem szeret lemondani róla. Lelkileg úgy készülök, hogy most egy ideiglenes szünet jön, ám amennyiben később az elöljáróim úgy gondolják, hogy várnak rám feladatok pilótaként, akkor örömmel fogok újra beülni a Gripenbe.

– És motorra ült már a baleset óta?
– Nem, de nem azért, mert ellenérzéseim lennének. Az okok egyszerűek: a járgány nincs még teljesen megjavítva, valamint a térdem és a lábfejem nem alkalmas minden szempontból a motorozásra. Ha teljesen rendbe jövök, minden további nélkül újra fogok motorozni.

Névjegy

Kilián Nándor 1962. december 1-jén született Dombóváron. 1984-ben szerzett diplomát a Kilián György Repülő Műszaki Főiskola Repülőgép-vezetői szakán. Ezután 1991-ig Taszáron különböző beosztásokban teljesített szolgálatot. 1991-ben felvételt nyert a Zrínyi Miklós Katonai Akadémia Repülő-Törzstiszti tanfolyamára, majd 1992-ben a ZMKA Légvédelmi Összfegyvernemi Akadémiai képzésére, ahol 1994-ben szerzett egyetemi diplomát. Az akadémia elvégzése után Taszárra helyezték, ahol rövidesen a 2. „TURUL” harcászati repülőszázad parancsnokának nevezték ki. 1997 szeptemberétől a Légierő Vezérkarnál, a Védelemtervezési Csoportfőnökségen töltött be különböző beosztásokat. 2001 márciusában beiskolázták az Egyesült Államok Légierejének Vezérkari Tanfolyamára, melyet 2002 júniusában végzett el. A MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison 2002. július 1-jétől parancsnok helyettes volt, majd 2009. április 1-jén bázisparancsnoki beosztásba és dandártábornoki rendfokozatba helyezték. Több mint 2000 órát repült, ebből közel 400 órát Gripenen. 1990. június 29-én MIG-21-ese műszaki hiba miatt kigyulladt, Kilián Nándor sikeresen katapultált. Nős, két leánygyermeke van.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!