Nem a hídnál lesz a gát

Az elmúlt hetek áradása után az elvonuló víz hatalmas sodrása nem csak a csatorna falát mosta el, de a betonból készült zsilipet is tönkretette. Így most szabadon árad a víz nem csak a hullámtérből a folyóba, de a Szikrai Holt-Tiszából is.
A horgászok és a lakitelekiek napok óta aggódva nézik, hogyan csökken a holtág vízszintje. A vízügyi szakemberek azt javasolták, hogy Tőserdőnél, a híd déli (Lakiteleknél állva jobb) oldalánál homokzsákokkal zárják el a víz folyását, így felduzzasztanák a déli szakaszt. Ezzel annyira csökkenne a híd bal oldali részén lévő mederben a víz sebessége, hogy később a tönkrement zsilip közelében meg tudnák állítani a víz kifolyását.

– A nemzeti park és a vízügyi hatóság olyan megoldást ötlött ki, hogy a Holt-Tisza közepén, a hídnál állítják meg a vizet – mondta Felföldi Zoltán, Lakitelek polgármestere. - Arról azonban senkinek sincs információja, hogy ez után mennyi víz fog kimenni a Holt-Tisza hídtól számított bal oldali részéből, de arról sem, hogy ez hogyan és mikor fog visszapótlódni. Nem lehet tudni azt sem, hogy hány köbméter marad a mederben, mennyi az ártérben, és hány köbméter van azon a területen, amely nem lefolyástalan. Ezzel a technikai megoldással, amit most kitaláltak, egyáltalán nem vagyok elégedett. A szakemberek azt mondják, hogy mást nem tehetnek, legalábbis olyan áron, amire nekik lenne költségvetésük. Nem tudom elhinni, hogy más technikai megoldás nem létezik. Az összedőlt zsilip közelébe köveket lehetne vinni, fákat bedönteni, amire rá lehetne állni és utána lehetne homokzsákozni. A Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója arra hivatkozott, hogy a vízügyesek ezt a megoldást javasolták. Nekünk ezzel kapcsolatban az a problémánk, hogy a következményekről nincs információnk. Azért fordultunk a nemzeti parkhoz, mert a Holt-Tisza állami tulajdonban van és a Kiskunsági Nemzeti Park a vagyonkezelője. A Holt-Tisza vízfelületének egy szakasza viszont önkormányzati tulajdonú, csakúgy, mint a parti ingatlanoké. Az idegenforgalom jelentős mértékben függ attól, hogy mi lesz a Holt-Tiszával. A meder – a hídtól jobbra eső szakaszának – egy része magántulajdonban van, az megmarad, az állami tulajdonában lévő részből pedig így kifolyik a víz. A mederben jelenleg éppen annyi víz van, amennyit bent kellene tartani – vélekedett még tegnap délelőtt a polgármester.[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Folynak a munkálatok a Holt-Tiszánál
[/caption]

Kovács Sándor, a Bács-Hosz ügyvezető elnöke szerint nekik egy állandó, biztonságos vízszint az érdekük, amit jó lenne biztosítani. Kiss Zakariás horgász úgy vélekedett, hogy nem most kellene kapkodni. Már korábban vissza kellett volna állítani a nyári gát eredeti állapotát. A zsilipet sem fejezték be, amit most kettétört a víz. Szerinte fizessenek azok, akik nem állították helyre a zsilip környékét.
Tegnap,  a nap végére aztán a reggeli tervek kicsit átalakultak. A homokzsákok elhelyezésére a Szikrai Holt-Tisza-hídhoz szállított lánctalpas markoló csak próbamunkát végzett. A híd épségének védelmében a szakemberek úgy döntöttek, mégsem ott zárják el a víz útját, hanem a megrongálódott zsilipnél. Oda hordják át a megtöltött, méretes homokzsákokat és a tervek szerint ma reggel már meg is kezdik a munkát.
– Egyáltalán nincs vészhelyzet a Holt-Tiszán – nyilatkozta a Petőfi Népének dr. Boros Emil, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója. Elmondta: jelenleg 20 centivel magasabb a vízszint a holtágban, mint az ilyenkor megszokott. A zsilippel történt tragédia még jót is tesz a környezetnek, hiszen tulajdonképpen egy vízfrissítés a mostani akadálytalan vízáramlás. – Az alpári hullámtérben most még annyi víz van, hogy abból feltehetően le is kell engedni, úgyhogy semmi ok az aggodalomra – mondta az igazgató.

Holt-Tiszát vehet az önkormányzat

Rozmis Jánosnak és feleségének a tulajdonában van a Szikrai Holt-Tisza hídtól délre eső szakaszából 17 hektár. Ebből most öt hektárt értékesíteni szeretnének, tízmillió forintért. Akadt is rá vevő, de a tiszaalpári, a lakiteleki és a tiszaugi önkormányzatoknak elővásárlási joguk van. A lakiteleki és a tiszaugi önkormányzat nem él az elővásárlási jogával, a tiszaalpári viszont igen. Erről rendkívüli testületi-ülésen döntöttek a képviselők. Ez azt is jelenti, hogy elfogadják a tízmillió forintos vételárat. Az elővásárlási jog érvényesítésével a hét magánszemély, akik szívesen fizetettek volna az öt hektár vízfelületért, kiszorultak a vásárlásból.