Huszonötszörös túljelentkezés volt a lakásokra

Szociális lakásügynökség felállítása segíthetné az önkormányzatok bérlakás-gazdálkodását, a szervezet lényegében átvállalná az önkormányzatra háruló nyomást azzal, hogy összehozza a nem lakott, üresen álló lakás tulajdonosát és a szociálisan rászoruló bérlőt – nyilatkozta a Városkutatás Kft. ügyvezető igazgatója az MTI-nek. Hegedüs József a 2011-es népszámlálás adataira hivatkozva elmondta, hogy 456 ezer lakást nem laknak az országban. Véleménye szerint azok több mint felét a tulajdonosokkal megegyezve a növekvő szociális lakásínség mérséklésére lehetne hasznosítani. A társaság kutatócsoportja több önkormányzattal és a Habitat for Humanity civil szervezettel együttműködve erre dolgoz ki koncepciót.

Az ügyvezető szerint az önkormányzatok a 90-es évek elején átgondolatlanul adták el a tulajdonukban lévő lakások döntő hányadát, így ma összességében alig néhány tízezer olyan otthonnal gazdálkodhatnak, amelynél a szociális szempontok az elsődlegesek. Ugyanakkor több százezerre tehető azoknak a családoknak a száma, amelyek hitel, rezsihátralék következtében, pályakezdés stb. változtatni szeretnének lakáshelyzetükön.

Bodnár Ágota, a kecskeméti polgármesteri hivatal lakásgazdálkodási osztályának vezetője azt közölte az MTI-vel, hogy a városban a szociális alapon bérbe adható 715 önkormányzati lakás döntő többsége lakott. A 115 ezres lélekszámú településen nagy az igény az ilyen otthonok iránt, tavaly például a 10 megpályáztatott lakásra 254-en jelentkeztek, közülük kellett kiválasztani szociális szempontok alapján a kedvezményezetteket.
Meglátása szerint ezért is lehet hasznos a lakásügynökség-modell kidolgozása, amely lehetőséget teremthet újabb lakások bevonására a szociális rendszerbe. Az önkormányzat a Városkutatás Kft. és a Habitat for Humanity koordinálásával most számba veszi, hány ingatlan kerülhet szóba. Az adatok alapján megvalósíthatósági tanulmány készül, amely ősszel kerülhet a képviselő-testület elé.