Közélet

2012.05.11. 14:03

Paksnál veszélyesebb a fogröntgen?

Dunaszentbenedek és Uszód kikerülhet a paksi atomerőmű biztonsági övezetéből. Ha megszületik a rendelkezés, akkor az érvényben lévő építési tilalmat is feloldhatják az érintett ingatlanokon.

Tapodi Kálmán

A szovjet modellt követték, amikor 1983-ban, az első blokk indításakor kijelölték az atomerőmű biztonsági övezetét, amit az erőmű falától számított 3 km-es távolságban határoztak meg. (Ez vonatkozott a felszín alatti részre és a légtérre is.) A zónában – ami átterjedt a Duna bal partjára is – építési tilalmat vezettek be az ingatlanok egy részére.

Az elmúlt évtizedek üzemeltetési tapasztalatai során bebizonyosodott, hogy  indokolatlanul nagy távolságot szabtak ki a biztonsági zónának, amit most 500 méterre kívánnak módosíttatni – hangzott el azon a csütörtöki paksi közmeghallgatáson, melyen az Országos Atomenergia Hivatal (OAH), a Paksi Atomerőmű Zrt. és Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója (KKÁT) szakemberei számoltak be a biztonsági zóna megváltoztatásáról szóló eljárásról. Utóbbi létesítményben tárolják – minimum ötven évig – az erőmű üzemelése során elhasznált (kiégett) üzemanyagot.

– A tároló sugárbiztonsága szavatolt, az nem jelent veszélyt a munkavállalókra és a környezetében élőkre – jelentette ki Nagy Barnabás, a KKÁT telephelyvezetője, aki elmondta: tizenhét nemzetközi ellenőrzést tartottak a tárolóban és a felülvizsgálatok során mindent rendben találtak.

A szakemberek szerint ennél a létesítménynél is elég az 500 méteres biztonsági övezet. Mint elhangzott: az erőmű és a tároló környékén olyan alacsony a sugárterhelés, hogy szinte mérhetetlen, egy orvosi célú sugárkezelés – akár egy fogröntgen – során nagyobb sugárdózis érheti az embereket, mint az atomerőműnél.

– Mi történik, ha mégis hiba csúszik a számításokba? – firtatta a Duna Kör képviseletében dr. Nagy Antal, aki Dunapatajról érkezett a fórumra. Hozzátette: a „zöldek” abban bíztak, hogy megszűnik a nukleáris erőmű, de mint hírlik: éppen ellenkezőleg, bővíteni akarják a blokkok számát. Azt viszont örömmel nyugtázta a környezetvédő, hogy az atomerőmű – normál üzemeltetés során – nem veszélyes az emberekre.[caption id="" align="aligncenter" width="334"] A közmeghallgatáson kiderült, hogy szűkítik az erőmű biztonsági zónáját
[/caption]

– Az újabb blokk sem jelenthet problémát, és ott is ki kell jelölni a biztonsági övezet határait – válaszolta Fichtinger Gyula, az OAH Nukleáris Biztonsági Igazgatóság főigazgató-helyettese, aki elmondta: a normál üzemeltetés és az esetleges nukleáris-balesetelhárítás során is védik a lakosságot és a létesítményt, a korábban kialakított veszélyhelyzeti zónák nem változnak.

Az új szabályozás egyébként csak a biztonsági övezet minimális méretét (500 m) határozza meg, de ezt a mérethatárt javasolják a szakemberek az atomerőműnél és a tárolónál. Ha a biztonsági zónák kijelölésére indított államigazgatási eljárás lezárul, akkor a korábbi övezetben lévő – ami Dunaszentbenedeket és Uszódot is érinti – ingatlanokra bejegyzett tilalmak, korlátozások törlését kezdeményezik.

Egy paksi probléma, amiről évekig hallgattak

A csütörtöki paksi közmeghallgatásnak nem volt témája az a súlyos üzemzavar, ami 2003. április 11-re virradóra történt az atomerőműben. Akkor a kettes blokk tisztítótartályában összetört 30 fűtőelem-kazetta, és radioaktív anyaggal telített gázok is kerültek a levegőbe, majd a szabadba. A megsérült üzemanyagot és a tartályt csak évek múltán tudták eltávolítani. A hozzáértők szerint: ez az üzemi baleset volt a legkomolyabb a csernobili katasztrófa után, egészen a Fukusimában történtekig. A kilenc évvel ezelőtti paksi üzemzavar részletei csak hat év pereskedés után váltak elérhetővé a nyilvánosság számára.

Tapodi Kálmán Egy paksi probléma, amiről évekig hallgattak A csütörtöki paksi közmeghallgatásnak nem volt témája az a súlyos üzemzavar, ami 2003. április 11-re virradóra történt az atomerőműben. Akkor a kettes blokk tisztítótartályában összetört 30 fűtőelem-kazetta, és radioaktív anyaggal telített gázok is kerültek a levegőbe, majd a szabadba. A megsérült üzemanyagot és a tartályt csak évek múltán tudták eltávolítani. A hozzáértők szerint: ez az üzemi baleset volt a legkomolyabb a csernobili katasztrófa után, egészen a Fukusimában történtekig. A kilenc évvel ezelőtti paksi üzemzavar részletei csak hat év pereskedés után váltak elérhetővé a nyilvánosság számára. A közmeghallgatáson kiderült, hogy szűkítik az erőmű biztonsági zónáját -->

Ezek is érdekelhetik