Közélet

2010.10.19. 18:29

Vizesemberek háztartása

A Kiskunságot kétféle csapás éri történelmi idők óta: csörgősre szárad, vagy elnyeli a víz. Köztes állapot nincs. Pedig lehetne. Okos vízháztartással – állítják a szakemberek.

Miklay Jenő

A Homokhátság, a kiskun vidék agrárgazdálkodására keresztet vetettek a Magyar Tudományos Akadémia kutatói is. Törvényt látnak az évtizedek óta tartó szárazság következményeiben: elhagyott szántókban, lepusztult szőlőskertekben, a tikkadó erdőkben. Ezért zavarba ejtő az az idei esztendő a rengeteg csapadékkal. Kivételes 2010 időjárása, vagy hosszabb távú nedvesedési ciklus küszöbére érkeztünk? Nem tudni. Bárhogy alakul is az időjárás, helyes vízgazdálkodás nélkül aligha lehet a tájat élhetőnek megtartani. A szakértő vizesemberek bizakodók e tekintetben. Szerintük a műszaki háttér és a szaktudás együttesen rendelkezésre áll, csak alkalmazni kell. 

– A termőföldeket károsító belvizek kezelésére, károkozás nélküli levezetésére, illetve a víz megtartására több eljárás kombinált alkalmazása adhat megnyugtató megoldást. Ilyen műszaki feladat a melioráció, a dréncsőrendszerek kiépítése, záportározók létrehozása. A helyi vízitársulatok kezelésében lévő csapadékvíz-elvezető árkok, csatornák, műtárgyak szakszerű, folyamatos karbantartása, állagmegóvása, fejlesztése – állítja Bene Zoltán, a Hírös Mester Kft. tulajdonosa. 

A kecskeméti cégvezető véleménye mértékadó lehet, ugyanis vállalkozása az utóbbi bő tíz év alatt jelentős tapasztalatokat szerzett az ivóvíz kitermelésében, a szennyvíz tisztításában. Az összes technológiai folyamatot képesek magas műszaki színvonalon létrehozni és kézben tartani.

– Idén a belterületeken is súlyos problémákat okozott a belvíz. A lakókörnyezetek tartós védelmére mit lehet tenni?
– A településeken a csapadékvíz-elvezető rendszerek és a szennyvízelvezető csatornák kiépítése kétféle módon valósult meg. Az egyik változatban a csapadékvíznek, a szennyvíznek külön-külön csatornák épültek. A másik megoldás szerint a csapadékot és a szennyvizet ugyanabban a csatornában vezetik, és vannak olyan települések, ahol a kettő kombinációja is létezik.
A nagy intenzitású csapadékot azonban egyik műszaki megoldással sem lehetett biztonságosan elvezetni, mert a csatornák nem ekkora mennyiségre épültek, illetve gyakran nincs karbantartás, állagmegóvás. Különös problémával is szembesültünk idén. Nagy mennyiségű csapadékvíz folyt a szennyvízcsatornákba, és így a szennyvíztisztító telepekre is. 
Ennek fő oka az, hogy sok ingatlanról a csapadékvíz-kivezetéseket a szennyvízcsatornákba kötötték – illegálisan. Ez többszörösen okoz bajt: a szennyvízcsatornák visszaduzzadnak, a fedlapokon bugyog fel a csapadékkal hígult szennyvíz. Így a szennyvíz tisztítása többletköltségeket okoz, amit a vízműtársaságok a fogyasztókra hárítanak.
 
– Ezek szerint a hatékony belvízvédelem nem csak műszaki kérdés.

– Véleményem szerint a csapadékvízzel akkor tudunk majd ésszerűen bánni, amikor az emberek többsége megérti: minden háztartásnak hozzá kell járulnia a vízgazdálkodáshoz. Nagyon fontosnak tartom a csapadékvizek helyben tartását, hasznosítását. Az ingatlanokon öszszegyűlő esővizet érdemes tárolni öntözésre, illetve „szürke” vízként felhasználni. A „szürke” víz azt jelenti, hogy a csapadékvizet minimális tisztítást követően felhasználják a háztartások például öblítésre, felmosásra, gépjármű-tisztításra. A vizesszakma készen áll a különböző megoldások kivitelezésére.

Címkék#Kecskemét

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!