Megengedheti magának, hogy segítsen

– A napokban megkapta az Igazságügyi Hivataltól „Az év jogi segítségnyújtója 2009-ben” címet, az egész országban három ügyvédet ért ez a megtiszteltetés. Szintén idén „Címzetes főiskolai docens” lett a Kecskeméti Főiskolán. Ezek szerint tevékenységének vannak még kevésbé ismert szeletei...
– Mindkét elismerésre büszke vagyok, mert a munkámnak ezen részei sokat jelentenek számomra. Másfél évtizede oktatok gazdasági jogot a főiskolán. Leírhatatlan érzés, amikor pénteken akár száz-százhúsz diák bejön, mert érdekli őket az előadásom. Mindig arra gondolok: ha csak egy is közülük elvégzi a jogot, mert kedvet kapott hozzá, akkor már tettem valamit ezért a keservesen nehéz, de nagyon szép hivatásért.

Ami a jogi segítségnyújtást illeti, erről a lehetőségről, sajnos, kevesen tudnak. Arról szól, hogy akinek ilyen segítségre van szüksége, de nincs pénze ügyvédre, az bemehet az Bács-Kiskun Megyei Igazságügyi Hivatal Jogi Segítségnyújtó Szolgálatához, ahol a rászorultság alapján kiállítanak számára egy határozatot, és átadják neki a segítségnyújtásban részt vevő ügyvédek névsorát. A megyében nagyjából hatvanan vagyunk ezen a listán, ennyien vállaltuk ezt a munkát, ami természetesen önkéntes.

Szinte több a költség, mint a bevétel

Az ügyfélnek a jogszolgáltatás egy fillérjébe sem kerül, mi pedig a munka elvégzése után minimális összeget számlázhatunk a szaktárca felé. Tavaly mintegy 70 rászoruló ügyfelem volt. Azt gondolom, hogy szerencsés vagyok, mert megengedhetem magamnak, hogy ne csak tisztes honoráriumért dolgozzak, hanem olyan ügyeket is elvállalhatok, amikor szinte több a költségem, mint a bevételem. De amikor felszámolás előtt álló, alatt lévő cégektől sikerül kiharcolni a dolgozók pénzét az utolsó vasig, akkor az kárpótol.

– Nem csak jó történt idén önnel. Közös elhatározás alapján feloszlatták az SZDSZ kecskeméti szervezetét, a párt önkormányzati képviselői független szabadelvűként működnek a jövőben. Gondolom, nem most hirtelen kezdte azt érezni: idegen az ön számára az SZDSZ.
– Ez egy régóta érlelődő folyamat volt. Először csak azt vettük észre, hogy az országos szervezet és a helyi SZDSZ között egyre lazább, végül már csak névleges a kapcsolat. Egyre ismeretlenebb múltú, szándékú emberek tűnnek fel a vezérkarban, s az ismertek is – finoman szólva – elkoptak. A botrányokról annyit tudtunk, amennyi a médiában megjelent. Ezzel szemben látnunk kellett, hogy itt, helyben már nem a munkánkat kötik a nevünkhöz, hanem azokat a lesújtó ügyeket, melyekhez személy szerint nekünk semmi közünk nem volt, és nincs. Ez nem mehetett így tovább.

– Mi lesz ősszel? Megválik a képviselőségtől?
– Egyelőre fogalmam nincs. Nincsenek illúzióim, tudom, hogy független jelöltként nem nyernék. Több párt hív a soraiba, ezt még át kell gondolni. Csak azt tudom, hogy melyik az a párt, amelyikből biztosan nem kérek.

Különleges politikai hangulat

– Kecskeméten mostanában különleges politikai hangulat uralkodik, hiszen nyugalom van. A baloldali és liberális beállítottságúak időnként azzal vádolják önöket, hogy nem viselkednek ellenzékként, nem elég harcosak. Azt is mondják – például önre – hogy zsíros ügyvédi megbízásokat kap a várostól, ezért van csendben.
– A rendszerváltás óta a hazai politikai hangulat elmérgesedett. A parlamentben és az önkormányzatoknál is jellemző, hogy aki hatalomra kerül, az rögtön okos lesz, az ellenzék meg hirtelen buta, ezért utóbbi véleményét nem kell megkérdezni, a döntéseket a többség nélkülük is meghozhatja. Ennek az áldatlan állapotnak Kecskeméten az elmúlt négy évben vége szakadt. Kikérik a véleményünket, megfontolják, amit javasolunk, sokszor el is fogadják. Nemegyszer közösen keressük a helyes megoldást – pedig a többség megtehetné, hogy levegőnek sem nézi a kisebbséget.[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Több évtizedes tapasztalata van, mégis borsódzik a háta egyik-másik jogszabálytól
[/caption]

Ezek az egyeztetések – ahogyan az minden fejlett demokráciában történik – a közgyűléseket megelőzően történnek. Persze van, amikor a vélemények eltérnek, akkor szólunk. A lényeg, hogy a két oldal tiszteli egymást, és az lesz gyakorlattá, hogy ezt a várost egy 33 fős testület vezeti, nem egyik vagy másik oldal. Visszaáll a képviselői munka becsülete. Mit kellene tennünk? Látványosan csörgetni a kardot csak azért, mert közvetíti a televízió? Szavazzunk ellene annak, ami szerintünk is jó döntés csak azért, hogy villogjunk? Akkor volnánk jó ellenzék, ha harciasan nem mennénk semmire? Ez lenne a város érdeke?

A „zsíros” megbízások

Én jogászként is arra vagyok büszke, hogy az ügyeim nyolcvan százaléka nem peres úton, hanem egyezséggel zárul. A „zsíros ügyvédi megbízásokról” pedig annyit, hogy évente egyszer-kétszer – mint minden ügyvédet – kirendel a gyámhivatal. Egy ilyen ügyben általában bruttó 5000 forintot számlázok. Ennyi! Tehát sem önkormányzattól, sem párttól, sem „párthoz közel álló” gazdálkodó szervezettől, intézménytől, semmilyen „zsíros megbízást” nem kértem és nem kaptam. Egyébként sem szerencsés, ha egy jogász olyan cégeket, személyeket, szervezeteket, hivatalokat képvisel, amelyeknél személyében érintett, mert adott esetben hajlamos lehet alulértékelni az ellenérdekelt felet, annak bizonyítékait, és azon elbukhat egy ügy.

Dr. Adorján Mihály

1948-ban született Kiskunfélegyházán. Ott végezte az általános és középiskolát, majd a bíróságon helyezkedett el. Tizennyolc éves kora óta dolgozik, felsőfokú tanulmányait munka mellett, levelezőn végezte. Így szerezte meg jogi diplomáját, és így végezte el a politikai főiskolát is.

1980-ig a KISZ különböző szintjein volt ifjúsági vezető.

1981 óta él Kecskeméten, akkor a városi tanácsnál helyezkedett el, ahol öt évig vb-titkár volt, a rendszerváltást megelőző négy évben pedig tanácselnök.

1994-től a város jogi és ügyrendi bizottságának külső tagja volt.

1998-tól önkormányzati képviselő, a jogi és ügyrendi bizottság elnöke.

Önálló ügyvédi praxisa van, társasági szakjogász.

– A jogi bizottság elnökeként és ügyvédként is találkozhat a hazai kaotikus jogalkotással.
– Van hozzá szerencsém, azt az átlagember el nem tudja képzelni, hogy milyen állapotban vannak a jogszabályaink. Csak néhány példa: az ügyvédeknek a hátuk borsódzik egy alapítvány, egyesület nyilvántartásba vételétől, mert tízből hétszer biztosan visszadobják bíróságok. Pedig ennek olyan sima ügynek kellene lennie, hogy még jogászra se legyen szükség. Másik példa: képviseltem egy ismert kecskeméti céget, melynek többségi tulajdonosa és egyetlen ügyvezetője hirtelen meghalt. Az egyik hatóság több százezer forint bírsággal fenyegette a társaságot, ha nem ad le ilyen-olyan jelentést. Végül már szinte üvöltöttem az ügyintézővel: értse már meg a jóistenre, hogy ez nem lehetséges, egyszerűen azért, mert aki a jogszabályok szerint aláírhatna, az békében nyugszik az anyaföldben. Kiderült, hogy egy ilyen életszerű helyzetre egyszerűen semmilyen korrekt szabályozás nincs.

Egyfelől tehát igaz, hogy egyik-másik jogszabály húsz év óta rossz, másfelől tény, hogy fontos jogszabályok pedig követhetetlenül változnak, egymásnak sokszor ellentmondó törvények születnek. Sokan a bíróságokat, a hivatalokat bírálják, pedig ők is csak elszenvedői a kapkodó, átgondolatlan jogalkotásnak. Az én apám még úgy élte le az életét, hogy rajtam kívül ügyvédet sosem látott, csak a józan eszére hallgatott, mégsem kellett attól tartania, hogy valamit rosszul csinál. Ma – némi túlzással – lassan oda jutunk, hogy mindenki jobban teszi, ha a levegővétel előtt jogi tanácsot kér: szabad-e? Bármi történik is ebben az országban, egyet nem kellene elfelejteni: az embereknek a mindennapjaikban a jogbiztonság mindennél, olykor még a demokráciánál is fontosabb.

1980-ig a KISZ különböző szintjein volt ifjúsági vezető.

1981 óta él Kecskeméten, akkor a városi tanácsnál helyezkedett el, ahol öt évig vb-titkár volt, a rendszerváltást megelőző négy évben pedig tanácselnök.

1994-től a város jogi és ügyrendi bizottságának külső tagja volt.

1998-tól önkormányzati képviselő, a jogi és ügyrendi bizottság elnöke.

Önálló ügyvédi praxisa van, társasági szakjogász. Több évtizedes tapasztalata van, mégis borsódzik a háta egyik-másik jogszabálytól -->