Szekeres Imre: egyelőre maradnak a MIG-ek

– Milyen gépekkel oktatják majd a pilótákat az Albatrosok helyett?
– Ugyanaz a gyár, amely az Albatrosokat gyártotta, készíti az L-159B típust is. Ilyen gép már van a kecskeméti repülőtéren, és gyakorolnak rajta a pilóták. A gyártóval most tárgyalunk, jövőre szeretnénk tőlük gépeket bérelni. Közben előkészítettem egy közbeszerzési kiírást egy nyílt nemzetközi tenderre, amely majd a végleges megoldást jelenti. A gépvásárlás, a lízing, a bérlés egyaránt érdekel bennünket. Terveim szerint ezt először megvitatja a Honvédelmi és Rendészeti Bizottság, és csak azt követően terjesztem a kormány elé a javaslatot. Egy ilyen folyamat egy évig is eltarthat, a döntést már az új kormány hozza meg, de nem szeretném, ha a nulláról kellene kezdenie.

2010-ben is hadrendben maradnak a MiG-ek

– Mi lesz a MiG 29-esek sorsa?
– A vezérkar azt javasolja, hogy a működő gépeket 2010-ben még tartsuk hadrendben. Az eredeti terv szerint január 1-je után nem repültek volna, de van még bennük mintegy 350 óra repülési lehetőség. Ha részt vesznek a készenléti szolgálatban, akkor a Gripenek felszabadulnak. A katonai érvelés egyértelmű: szükség van a MiG 29-esekre. Az üzemeltetés persze pénzbe kerül, mintegy félmilliárd forintba, amihez át kell csoportosítani a költségvetést. Napokon belül meghozom a döntést.

– Igaz az, hogy keveset repülnek a magyar pilóták? Mit szól ehhez a NATO?
– Meg van határozva, hogy egy géptípuson egy pilótának hány órát kell repülnie. Ez katonai szempontok szerint történik, és ennek mi maradéktalanul eleget teszünk. NATO-szabvány nincs, és nem is szólnak bele. Természetesen, ha valaki külföldi, nagyon bonyolult műveletben vesz részt, akkor más típusú kiképzést kell kapnia. Egyébként kevesen tudják, hogy a pilotává válás keretében a magyar pilóták kiképzése nem itthon, hanem Kanadában történik, azt követően pedig Svédországban kapnak külön kiképzést a Gripenre.[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Szekeres Imre honvédelmi miniszter
[/caption]

Jövőre lesz repülőnap!

– A repülési óraszámmal kapcsolatosan az az érdekes, miszerint a Kecskeméten élők gyakran úgy érzik, hogy túl sokat repülnek a gépek, állandóan zaj van.
–Erre csak azt tudom mondani, hogy megértést kérek a város lakóitól. Kecskeméthez hagyományosan hozzátartozik a repülés, a katonaság. Kétezer ember megélhetése kapcsolódik a bázishoz. Egyébként Magyarországon sikerült egy jó reptérrendszert kialakítani: Kecskeméten vannak a szállítógépek és a vadászgépek, Szolnokon a helikopterek, Pápán pedig a nehéz légiszállító ezred. Ennek az elosztásnak az egyik oka az volt, hogy a környezeti hatások sehol ne legyenek elviselhetetlenek.

– Lesz-e jövőre repülőnap Kecskeméten?
– Lesz, el is kezdtük a szervezést. Annak, hogy az idei repülőnap elmaradt, takarékossági okai voltak, de nagyon nehéz szívvel hoztam meg a döntést. Magam is nagyon készültem rá, még az alkalmassági vizsgálaton is átestem, hogy utasként felszálhassak. Jövőre viszont mindenképpen megrendezzük a repülőnapot, már most hatalmas az érdeklődés. 

Mi lesz a laktanyákkal?

– Bács megyében a honvédségi ingatlanok egy részének sorsa még rendezetlen. Mi várható a szabadszállási ingatlan illetve a kiskőrösi laktanya esetében?
– Szabadszálláson szeretném az ingatlant ingyen az önkormányzatnak adni. Az épületet kivontuk a hadrendből, az önkormányzat kezdeményezte az ingyenes tulajdonbaadást. Én a döntést még 2008 elején hoztam meg. Ennek végrehajtása a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőnél van, hiszen minden állami tulajdonban lévő ingatlant az kezel. Ott áll az ügy, gyakran sürgetem, hogy hozzák meg a jogi döntést, mert csak ez van hátra. Kiskőrös esetében bonyolultabb a történet. Háromszor hirdették meg eladásra, de nincs jelentkező. Én többször jeleztem már a helyi képviselőknek: ha az önkormányzat meg akarja venni, akkor ezt megteheti anélkül, hogy tenderen kellene részt vennie.

Szervezeti változások

– A NATO-nak az az elve, hogy minél kevesebb tiszt és minél több tiszthelyettes legyen. Úgy hírlik, a magyar honvédségnél ez fordítva van.
– Van egy norma, amely szerint egy tiszt, két tiszthelyettes a helyes arány. Magyarországon jelenleg 3570 tiszt van és 6980 tiszthelyettes. Tehát megfelelünk a normának. Ez egy átszervezés eredménye. 2006-ban és 2007-ben átalakítottuk a honvédséget. Befejeztük a haderőreformot, nincs több szervezeti változás. A szükségtelen intézményeket megszüntettük. Amikor 2006-ban átvettem a minisztériumot, akkor a létszám 59 százaléka volt a csapatoknál, 41 százalék pedig a minisztériumban és a háttérintézményeknél. 2008. január 1-je óta 89 százalék van a csapatoknál, és csak 11 százalék a háttérintézményeknél. A 32 hivatalból és háttérintézményből hét maradt meg. Volt hat középszintű parancsnokság, ezt összevontuk és létrehoztuk az összfegyvernemi parancsnokságot, a NATO-ban elsőként. Ez a legmodernebb irányítási forma.

Elérték a stabilitást

– A honvédségi nyugdíjazás elég összetett probléma. Ott is érvényes lesz-e, hogy a nyugdíjasok csak minimálbérért dolgozhatnak?
- Nem, november 16-án fogadta el a parlament azt a törvényt, amely szerint nincs semmilyen korlátozás azoknál, akik 2008 előtt mentek nyugdíjba. Amelyik katona viszont 2008 után lett nyugdíjas, annak a jövedelme a minimálbér tizennyolcszorosa lehet, felette viszont le kell mondania a nyugdíjról. Ez azonban csak addig igaz, amíg el nem éri a rendes öregségi nyugdíjkorhatárt. Ez azt ösztönzi, hogy dolgozzanak tovább. Egyébként arra vagyok a legbüszkébb, hogy 2008-ban a honvédségből összesen tizennégyen mentek korkedvezményes nyugdíjba. Elértük, hogy stabilitás van, mindenki dolgozni akar, a pályán maradni, karriert csinálni. A honvédségen belül megváltozott a hozzáállás. Egyébként ezen a területen is emelkedik a nyugdíjkorhatár.

– Ez egyben azt is jelenti, hogy most már kevésbé okoz gondot a tapasztaltak nyugdíjba vonulása?
– Bár most már akkor mennek nyugdíjba, amikor tényleg muszáj, de az elmúlt másfél évtized még mindig érezteti a hatását. A korábbi átszervezések miatt hiányzik az idősebb, tapasztalt korosztály, ők öt-tíz éve nyugdíjba mentek.

– Milyen a nyelvvizsga arány a honvédségen belül?
– Nem tehet tisztieskűt az, akinek nincs középfokú nyelvvizsgája. Az aktív tisztek és tiszthelyettesek 78 százaléka rendelkezik nyelvvizsgával. Jó részük több nyelvet is beszél. Ilyen arány egyetlen multinacionális vállalatnál sincs. Megvan bennük az ambíció, hiszen NATO vagy uniós beosztásba, magas szintű nemzetközi feladatra akkor mehetnek, ha beszélnek angolul.

– Melyek azok a területek, amelyek ön szerint más irányt vesznek a választások után?
– Nagyon bízom abban, hogy folytatódik a mostani irány. Már csak azért is, mert a kormány által idén elfogadott nemzeti katonai stratégiát egy éves előkészítő munkával hoztuk létre. Teljes politikai és társadalmi konszenzus van mögötte, több mint tízezeren vettek részt a vitában. A hosszú távú stratégia meghatározza, hogy mi az állam feladata, mi a honvédség feladata, milyen fejlesztésekre van szükség. A bizakodásomat az is alátámasztja, hogy az elmúlt három és fél évben a parlamentben született honvédelmi tárgyú döntések szintén teljes politikai konszenzussal, kilencven százaléknál magasabb támogatottsággal születtek. Ez számomra garancia.