Nincsen több potyázás az egészségügyben?

Egymást érik a változások az egészségügyi ellátásban. A következő április 1-től várható, hiszen attól kezdve, ahányszor csak orvoshoz megyünk, annyiszor ellenőrzik majd: jogosultak vagyunk-e az ellátásra.

Király Gyulától, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) főigazgató-helyettesétől megtudtuk: eddig sem a technikai, sem a jogszabályi háttere nem volt meg annak, hogy az egészségügyi szolgáltatók azonnali információt kaphassanak a beteg jogviszonyáról. Becslések szerint azonban csak tavaly mintegy 49 milliárd forintot emésztett fel országosan az úgynevezett potyautasok ellátása. Ennek az összegnek a döntő része gyógyszerekre, illetve kórházi kezelésre ment el. Épp ezért a cél az, hogy a jövőben átlátható és ellenőrizhető legyen a rendszer, illetve hogy mindenki fizessen, vagy mindenki után fizessen valaki.

Nem sürgős? Nincs jogosultság? Nincs ellátás!

SZÁMOS TÉVESZME kering arról, hogy mit is ellenőriznek majd az egészségügyi szolgáltatók április 1-től. Mint kiderült, nem azt nézik, hogy ki után fizetik a járulékot, vagy ki után nem. Az ellenőrzés csak a jogviszonyra vonatkozik. Például arra, hogy aki munkavállaló, az be van-e jelentve a munkáltatójánál. Az ellenőrzés alapesetben még az ellátás megkezdése előtt történik, ha azonban sürgős esetről van szó, akkor csak az ellátást követően nézik meg a jogosultságot. Mentés, betegszállítás, otthoni szakápolás és védőnői szolgálat esetén nem kell ellenőrizni.

Most, amikor a téma aktuálissá vált, az is egyértelmű, hogy néhány fogalmat tisztázni kell. Nem mindegy ugyanis, hogy valaki biztosított vagy jogosult. Biztosítottnak minősülnek azok, akik jövedelemmel rendelkeznek, tehát munkavállalók, vagy egyéni vállalkozók, vagy részmunkaidősök. Nekik ugyanis járulékot kell fizetni. Ezért cserébe kapják a természetbeni ellátásokat – például az egészségügyit – és a pénzbeli ellátásokat, azaz egyebek között a táppénzt, a gyedet. Aki viszont saját maga nem fizet járulékot, mert például nyugdíjas, kiskorú, nappalis hallgató vagy szociális ellátott, az nem biztosítottnak, hanem jogosultnak számít. Utánuk az állam fizeti meg a járulékot.

Szintén jogosultnak számít majd az, aki semmilyen jogviszonnyal nem rendelkezik. Náluk lesz a legnagyobb változás, hiszen ilyen esetekben úgynevezett egészségügyi szolgáltatási járulékot kell fizetni, ezt ugyanis nem a központi költségvetés állja. A biztosítottak és a jogosultak közötti legfontosabb különbség, hogy a jogosultak – a szolidaritás elve alapján – kizárólag természetbeni ellátásokat vehetnek igénybe.

Az OEP folyamatosan küldi ki a tájékoztató leveleket azoknak, akiknek a nyilvántartás szerint az utolsó jogviszonya 30 napnál régebben megszűnt, tehát jelenleg biztosítva sincsenek, és jogosultságuk nincs. Ezekben a levelekben közlik azt is, hogy mi a teendő, hova lehet fordulni. Az érintettek a megyei egészségbiztosítótól személyesen, telefonon vagy levélben kérhetnek tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy a jogviszonyt miképpen lehet rendezni.

T.V. Nem sürgős? Nincs jogosultság? Nincs ellátás! SZÁMOS TÉVESZME kering arról, hogy mit is ellenőriznek majd az egészségügyi szolgáltatók április 1-től. Mint kiderült, nem azt nézik, hogy ki után fizetik a járulékot, vagy ki után nem. Az ellenőrzés csak a jogviszonyra vonatkozik. Például arra, hogy aki munkavállaló, az be van-e jelentve a munkáltatójánál. Az ellenőrzés alapesetben még az ellátás megkezdése előtt történik, ha azonban sürgős esetről van szó, akkor csak az ellátást követően nézik meg a jogosultságot. Mentés, betegszállítás, otthoni szakápolás és védőnői szolgálat esetén nem kell ellenőrizni.

-->