Fogyó, folyó kincset poharazunk világszerte

A víz világnapján két tanácskozás is volt tegnap a megyében. Az egyiket Dunavecsén a kecskeméti Porta Egyesület szervezte. Az Alsó-Duna-völgyi Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság főosztályvezetője, Rónai István a további vízgazdálkodási feladatok között említette a Duna–Tisza közi vízkészlet elfolyásának mérséklését, a tározási lehetőségek kihasználását.
Szóba hozta a tanyafelújítási tennivalókat, és kitért a Homokhátság különleges természeti értékei megőrzésének fontosságára is. A találkozó házigazdája, Molnár Gyula a térség ivóvízellátását európai színvonalúnak nevezte, és biztonságosnak az Apostaggal közösen megvalósított szennyvízkezelést.

A Duna Menti és Kiskunsági Vízgazdálkodási Társulat igazgatója ismertette: hazánkban a 82 társulat 32 ezer kilométer csatornát kezel. Nagyon nehéz a feladatuk – mondta Kiss István, mert akadozik a finanszírozásuk. Az elkövetkezendő fontos feladatok között említette a kezelhető belvízkezelés ésszerűsítését.

A Felső-Kiskunság ivóvízellátásában meghatározó szerepet játszó Gudmon-foki vízbázisról a Bácsvíz Zrt. főmérnöke úgy tájékoztatott, hogy a szabványoknak megfelelő ivóvizet biztosító parti szűrésű vízbázis kapacitására további települések is bekapcsolhatók. A tíz kutat negyvenegy figyelőkúttal vigyázzák, nehogy szennyeződés történjék. A tárolókapacitás pedig teljesen biztonságos – szögezte le Szigeti Tibor.

Baján a Deák-zsilipnél váltottak szót a szakemberek a vízgazdálkodás problémáiról tegnap. Van is vizünk, meg nincs is – ezt lehet leszűrni Rab Ferencnek, a vízügyi igazgatóság főmérnökének tájékoztatójából. A vízhiányra hívta fel a figyelmet Perger László, az Országos Vízügyi Főigazgatóság főosztályvezetője is. Mint mondta: a meteorológiai aszály ellen nincs mit tenni, de a földeken pótolni lehet a vizet, a hidrológiai aszály pedig a vízgyűjtő gazdálkodással enyhíthető – utalt a szakmai feladatokra.

Mórocza Ágnes, a bajai igazgatóság környezetvédelmi és víziközmű osztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy hazánkban 2,8 millió ember nem megfelelő minőségű ivóvizet kap. Többségük a Dél-Alföldön él. Talán idén megindulhat a drága, ám elodázhatatlan vízminőségjavító beruházás a régióban. Tatár Hajnalka, a vízgazdálkodási osztály munkatársa megerősítette: rohamosan romlik a vízháztartás a Duna–Tisza közi hátságon. Többek között e súlyos térségi problémára is felhívták a figyelmet a hazai világnapon.