A III. rendű vádlott, ügyvédként dolgozó dr. Kiss Edit büntetőügyben hamis tanúzásra felhívás bűntetteként értékelt cselekményét társtettességben elkövetettnek, a IV. rendű vádlott Kispál Zoltán és az V. rendű vádlott Radics Ilona személyi szabadsággal kapcsolatos cselekményét társtettességben elkövetett személyi szabadság megsértése bűntettének minősítette a táblabíróság. A kiszabott büntetéseken az ítélőtábla nem változtatott.

Az I. fokú ítéletben foglaltak szerint 2004. februárjában az I. rendű vádlottnak, aki a cselekmény elkövetésekor a Kecskeméti Rendőrkapitányság bűnügyi osztályának vezetője volt (azóta éppen a tárgyalt üggyel összefüggésben szolgálati viszonyát megszüntették, s nyugdíjas) és a III. rendű vádlottnak, ki ügyvédként dolgozott, tudomása volt arról, hogy egy lopott gépkocsit készpénz kifizetése ellenében akarja az elkövető, egy társa segítségével, visszaadni a tulajdonosának. A kocsi visszaadásban az I. rendű vádlott tevékenyen részt vett, de sem ő, sem a III. rendű vádlott nem tett semmit annak érdekében, hogy a szándékos bűncselekményen tetten ért egyik, a tolvajjal együttműködő személyt gyanúsítottként felelősségre vonják, s bár tudtak arról, hogy e férfival szemben bűncselekmény megalapozott gyanúja merült fel, a gyanúsítható személy érdekében a büntetőeljárás sikerét igyekeztek meghiusítani.

Az I. rendű vádlott abban is részt vállalt 2002 augusztusában, hogy egy betörés jegyzőkönyvét meghamisítsák, annak érdekében, hogy a károsult kártérítést kapjon a biztosítótól. A biztosító üzletszabályzata szerint ugyanis a szúnyogháló letépésével történt behatolás – miként a bűncselekmény megvalósult, s azt jegyzőkönyvezték is – nem minősült betöréses lopásnak. Az I. rendű vádlott ekkor az egyik sértett kérése beosztottjával kijavíttatta a nyomozást megszüntető határozatot úgy, hogy abban az elkövetés módszereként a betöréses lopás szerepeljen. Ezzel az I. rendű vádlott hamis tartalmú közokiratot készíttetett, a károsult végül több mint 160 ezer forint kártérítést vett fel.

A Bács-Kiskun Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozást folytatott a II. rendű vádlott és társai ellen emberkereskedelem és más bűncselekmények miatt. Az azóta már jogerősen befejezett ügy nyomozati szakában, 2004 januárjában egy sértett-tanúként kihallgatott személyt azért vittek el a III. rendű vádlott ügyvédi irodájába, hogy a II. rendű vádlottra tett vallomását a II. rendű vádlottra nézve kedvezően módosítsa. A III. rendű vádlott – annak ellenére, hogy tudta, a tanú nem akarja vallomását módosítani, illetve, hogy a korábban tett terhelő vallomás valós, megfogalmazott egy okiratot. Majd azt néhány nappal később az ügyvédi irodájában átadta a tanúnak azzal, hogy azt közjegyzőnél hitelesítse, és juttassa el a nyomozó hatóságnak. Végül a tanú nem élt ezzel a lehetőséggel.

Az V. és a IV. rendű vádlottak 2004 áprilisában arra akartak kényszeríteni életveszélyes fenyegetéssel egy tanút, hogy egy emberkereskedelem és más bűncselekmények miatt indult perben változtassa meg korábban tett tanúvallomását, amellyel az V. rendű vádlott testvérére tett terhelő kijelentéseket.

Hivatalos személy által elkövetett bűnpártolás és hivatalos személy által elkövetett közokirat-hamisítás bűntettében találta bűnösnek a Békés Megyei Bíróság 2006. június21-én Tóth Imre (1960 – kecskeméti lakos) I. rendű vádlottat, ezért őt végrehajtásában 2 évre felfüggesztett 1 év 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte. 

Az ügy II. rendű vádlottja, Rácz Ferenc (1956 - budapesti lakos) büntetőügyben hamis tanúzásra felhívás bűntettéért 9 hónap börtönbüntetést kapott, s 3 évre tiltották el a közügyek gyakorlásától. 

A III. rendű vádlott dr. Kiss Edit (1971 – kecskeméti lakos) bűnpártolás vétségben és hamis tanúzásra felhívás bűntettében mondták ki bűnösnek, büntetése: 2 év próbaidőre felfüggesztett 7 hónapi börtön, s 2 évre eltiltották az ügyvédi foglalkozás gyakorlásától. 

A IV. rendű vádlott, Kispál Zoltán (1961 – kecskeméti lakos) az I. fokú ítélet szerint bűnös társtettesként elkövetett, büntetőügyben hamis tanúzásra felhívás bűntettében és aljas indokból, társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettében. Ezért őt a bíróság, mint többszörösen visszaesőt 2 év 8 hónap fegyházbüntetésre ítélte és 5 évre eltiltotta a közügyek gyakorlásától. 

Az V. rendű vádlottat, Radics Ilonát (1960 – kecskeméti lakos) társtettesként elkövetett, büntetőügyben hamis tanúzásra felhívás bűntettében és aljas indokból, társtettesként elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntettében találták bűnösnek, s 2 év börtönre ítélték, valamint 4 évre tiltották el a közügyek gyakorlásától. Az ítélet ellen a vádlottak és védőik felmentés, a büntetés enyhítése és az ítélet hatályon kívül helyezése érdekében is nyújtottak be fellebbezést, így került az ügy a Szegedi Ítélőtáblára. Az ügyet I. fokon azért a Békés Megyei Bíróság tárgyalta, mert a Bács-Kiskun Megyei Bíróság elfogultságot jelentett be.