Kék hírek, bulvár

2010.06.03. 19:41

Tíz év után is hazavárják eltűnt kisfiukat

Egy szülőt nem érhet annál nagyobb tragédia, mint amikor gyermekét kell eltemetnie. A bajai Till házaspárral a sors talán még ennél is kegyetlenebb játékot űz: tíz éve nyomtalanul eltűnt akkor tizenegy éves fiuk, és azóta sem tudják, mi történt vele. Egy évtized fájdalom, bizonytalanság, könnyek, lemondás – és a remény...

Hraskó István

Más családokkal ellentétben a gyereknap nem a gyermekükkel való önfeledt együttlétet jelenti a Till-szülőknek. Hanem inkább egy tragikus évfordulót: 2000-ben ugyanis gyereknapon, egész pontosan május 28-án tűnt el tizenegy éves fiuk, Tomi. Reggel kilenc órakor elindult kerékpárjával a négy-öt kilométerre lévő vadasparkba lovagolni. Azóta nem látták, nyoma veszett. Immár tíz éve...

Kinn vigasztalanul szakad az eső, és hiába Tillné Vörös Katalin üdvözlő mosolya, a Szőnyi utcai ház konyhájára is gyorsan rátelepszik a szomorúság. Az anyán látszik: tartja magát, de a múltra való emlékezés egy pillanat alatt könnyeket csal a szemébe. Plakátot mutat. Rajta Tamás gyerekkori képe, és a felirat: „Várunk haza!”

„Újra kiragasztjuk néhány helyen, az évforduló miatt. Hátha felbukkan valaki, aki tudja, mi történhetett Tomival...” – sóhajt. Majd megmutatja a fiú szobáját, amely máig úgy van berendezve, ahogy annak idején. „Az ágyneműjét azóta nem húztam le, és a törülközőjét sem mostam ki. Minden jeles napon megajándékozzuk. Ezt a biciklit például a tizennyolcadik, a virágcsokrot pedig a huszadikra születésnapjára kapta” – mondja az anya.[caption id="" align="aligncenter" width="334"] A fiú szobája máig úgy van berendezve, ahogy annak idején. Csak az ajándékba kapott plüssfigurákból lett több.
[/caption]

Egy vitrines szekrényben csokinyuszik és télapók, az ágyon plüssfigurák sorakoznak. Megannyi ajándék... A falon Tomi gyerekkori fényképe, a kisasztalon Tomi bizonyítványa. Kint az előszobában pedig egy grafikus által készített rajz: a művész szerint így nézne ki a tizennyolc-húszéves Till Tamás.

Beismerte, hogy megölte Tamást

„Ezek az apró tárgyak segítenek túllépni a mindennapokon. Erőt ad, mikor látom a fényképét. Ilyenkor mindig arra gondolok, hogy segíteni kell neki” – veszi fel Katalin újra a beszélgetés elejtett fonalát. Beszélünk a tíz év alatt felmerült nyomokról, jelekről. Szóba kerül az a bajai férfi is, aki egyszer beismerte, hogy megölte Tamást. Sz. János barátnője meggyilkolásáért ült, mikor ezt a vallomást tette. Többször is félrevezette a zsarukat, akik útmutatása alapján rengeteg helyen ástak, keresve a holttestet, ám az nem került elő. A férfi aztán visszavonta a vallomást.

Most újra szabadlábon van, Katalin azt mondja, naponta elbiciklizik előttük. „Köszönünk egymásnak, de nem beszélünk” – mondja. Aztán folytatja. „Nagyon szeretném, ha már tényleg tudnánk, mi történt a kisfiunkkal. Az talán megnyugvást hozna, mert borzasztó ebben a bizonytalanságban élni. A rendőrségnél rendszeresen érdeklődöm, de sajnos mindig azt a választ kapom, hogy nincs érdemleges fejlemény, nem volt új bejelentés. A tíz évet kimondani is nehéz, nemhogy minden napját és percét megélni. Még a szörnyű bizonyosságot is elfogadnám, hogy megölték vagy  elütötték, és aztán eltüntették a holttestet” – mered maga elé az anya.

Még él a remény

Egy kívülálló azt mondaná: ennyi idő után nincs esély arra, hogy fiuk élhet. Talán legbelül Katalin is tudja ezt. De következő szava már újra a reményé. „Nagyon bízom abban, hogy nem halt meg. Addig fogok ebben hinni, míg az ellenkezőjét be nem bizonyítják egy ruhadarabbal vagy DNS-vizsgálattal. Míg nincs bizonyosság, addig nem lehet ezen az ügyön túllépni, elfelejteni! Nem fogadjuk el, hogy ő már nincs... Érzem, hogy él... lehet, hogy be van zárva, fogvatartják és nem tud magáról hírt adni. Volt már rá példa, hogy sok-sok év után előkerült egy eltűnt személy...Bízom abban is, hogy felbukkan egy tanú, aki tud róla valamit. Optimista vagyok...”[caption id="" align="aligncenter" width="334"] Tíz év után újra kiragasztják a plakátokat Baján: "Várunk haza, Till Tamás!"
[/caption]

Katalin azt mondja: fiuk eltűnése után beszélgettek férjével arról, hogy legyen még egy közös gyerekük, de aztán letettek erről. „Ha lenne is testvér, Tamás ugyanúgy hiányozna. Az örökbefogadás meg sem fordult a fejünkben, mi őt szeretnénk visszakapni”.  

Bűntudat mardossa az apát

A szülők az őket ért tragédia óta még jobban támaszkodnak egymásra. Az anya a tíz év alatt megkeményedett, de próbál jobban figyelni másokra. Főleg párjára. „Férjemnek máig bűntudata van, hogy aznap elengedte Tomit a vadasparkba. Mindent megteszek azért, hogy ne érezzen így, mert ha itthon vagyok akkor, én sem tiltottam volna meg a fiunknak, hogy elmenjen. Az eltűnését megelőzően már kétszer volt egyedül lovagolni” – jelenti ki.[caption id="" align="aligncenter" width="334"] A Till-szülőknek egy grafikus lerajzolta, hogyan nézne ki Tamás tizennyolc-húsz évesen
[/caption]

Sokat beszélgetünk még. Mikor kilépek a házból, ahonnan tíz éve Till Tamás is elindult, az anya egyik mondata visszhangzik bennem. „Visszaforgatnánk az időt, és kitörölnénk ezt a tíz évet az életünkből”. Az eső pedig csak esik és esik.

A rendőrség várja a tanúk jelentkezését

– Nincs lezárva Till Tamás aktája, a körözés folyamatban van – jelentette ki dr. Polyák Zsolt, a megyei rendőr-főkapitányság bűnügyi osztályának vezetője. – Minden beérkező adatot ellenőrzünk, hogy releváns-e a nyomozás szempontjából. Az évek során rengetegen jelentkeztek tanúként, de senki se szolgáltatott olyan információt, mely eredményre vezetett volna. Mindent megteszünk annak érdekében, hogy megtaláljuk Tamást, mi sem adtuk még fel a reményt, hogy nyomára bukkanunk. Sok nyomozó foglalkozott már az üggyel, és jelenleg is van olyan kolléga, aki újra átnézi az aktákat. Folyamatos kapcsolatban állunk a szülőkkel, tájékoztatjuk őket az aktuális fejleményekről – mondta Polyák Zsolt.

Egy bajai férfi, Sz. János egyszer beismerte Tamás meggyilkolását, majd visszavonta vallomását. Sok nyomozó máig meg van róla győződve, hogy az ő lelkén szárad a kisfiú eltűnése, de ezt nem sikerült eddig bizonyítani. Most az ő személyén kívül újra figyelembe vesznek minden szóba jöhető szálat, hátha másfajta megközelítés vezet célra.

Polyák Zsolt arra a kérdésre nem kívánt válaszolni, hogy ő melyik verziót tartja a legvalószínűbbnek: meggyilkolták, elrabolták vagy elütötték Tamást, és hogy véleménye szerint életben lehet-e még a fiú. Azt viszont hozzátette: látnak arra esélyt, hogy még tíz év elteltével is előkerülhet olyan tanú, aki segít nekik megoldani a rejtélyt. Éppen ezért kérik, hogy aki Tamás eltűnésének körülményeiről információval szolgálhat, de esetleg ezt eddig még nem tette meg, jelentkezzen a rendőrségen.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!