A konzultációs kötelezettség betartását hiányolja az EKB

Az EKB 2014. június 27-én felkérést kapott a magyar Nemzetgazdasági Minisztériumtól arra, hogy alkosson véleményt "a fogyasztói kölcsönszerződésekre vonatkozó egyes intézkedésekre vonatkozó törvényjavaslatról", de ezt követően a törvényjavaslathoz számos módosító indítványt nyújtottak be a magyar Országgyűléshez, amelyek egyikét sem küldték meg az EKB-nak, és a parlament 2014. július 4-én már elfogadta a törvényjavaslatot.   

Így a magyar Országgyűlésnek nem volt lehetősége arra, hogy a jogalkotás előtt figyelembe vegye az EKB álláspontját. Az elfogadott törvény pedig lényegi eltéréseket tartalmaz a törvényjavaslathoz képest.    

A bank szerint a Kúria meghatározott hét elvet, és kimondta azt, hogy amennyiben ezen elveknek való megfelelés teljesül, úgy a fogyasztói kölcsönszerződések általános szerződési feltételeinek módosítását nem lehet tisztességtelennek tekinteni. De azt egyértelművé lehetett volna tenni, hogy a tisztességességet kizárólag ezen hét elv figyelembevételével kell-e értékelni.   

Az EKB szerint a törvény visszaható hatálya nem tűnik összhangban lévőnek a 2014/17/EU irányelv általános céljával és alapelvével, és javasolja, hogy a magyar hatóságok végezzenek el egy, a rendelkezések visszaható hatályának lehetséges kihatásait elemző átfogó vizsgálatot.    

Az ilyen intézkedések komoly terhet jelenthetnek a bankszektor számára, kedvezőtlenül érintve a magyar pénzügyi szektor egészének stabilitását, és esetlegesen tovagyűrűző hatásokat eredményezhetnek a gazdaságra.
   

Az EKB megismételte: alapvető fontosságú, hogy érdemi párbeszédet folytassanak a magyar hatóságok és az érintett szervezetek - ideértve az egyéb tagállamokban lévő érdekelteket is. Az egyeztetés során fény derülhet  olyan makropudenciális szempontokra, amelyek nemzeti szinten nem nyilvánvalóak.
   

Az EKB szerint a külföldi bankcsoportok tulajdonában lévő, a magyar bankszektorban működő jogalanyok magas arányára tekintettel határon átnyúló hatások is lehetnek.
   

Mario Draghi, az EKB elnökének aláírásával záródó véleményben szerepel, hogy a bankrendszerre gyakorolt potenciális kedvezőtlen hatásokon túlmenően nem zárható ki a magyar gazdaságra és a pénzügyi piacokra gyakorolt kedvezőtlen hatás sem. Ezt figyelembe kell venni a hitelintézetek és a fogyasztóik közti elszámolásra, valamint a devizakölcsönök forintkölcsönné történő átalakítására vonatkozó további rendelkezések meghatározása során is.