Áder Jánost jelöli államfőnek a Fidesz

Áder János fideszes európai parlamenti képviselőt javasolta köztársasági elnöknek Orbán Viktor kormányfő, a Fidesz elnöke a kormánypárti frakciószövetség hétfői esti ülésén. Ezt Szijjártó Péter, a miniszterelnök szóvivője ismertette újságírókkal.

Lázár János, a Fidesz frakcióvezetője elmondta: Áder János vállalja a jelölést, a kormánypárti frakciószövetség pedig egyöntetűen támogatta őt. A Fidesz azt javasolja, hogy május 2-án válassza meg a parlament az új köztársasági elnököt.

 A fideszes európai parlamenti képviselő jelölése után kiadott közleményében azt írta: az elmúlt napokban volt ideje szembenézni a feladat súlyával és személyes felelősségével, mindent alaposan mérlegre tett, és úgy döntött, a jelölést elfogadja, csaknem három év után hazatér Brüsszelből, és lemond párttagságáról. Az 53 éves politikus - aki volt a Fidesz ügyvezető alelnöke, 1998 és 2002 között az Országgyűlés elnöke, majd egy cikluson át a Fidesz parlamenti frakcióvezetője - hozzátette, rendszerváltó politikusként az elmúlt 24 évben mindvégig a magyar demokrácia szolgálatában állt, bármilyen feladat elé állította a sors. Áder János közleményében arra is kitért, hogy az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán diplomázott, 27 éve nős, négy gyermek édesapja. "Mindig igyekeztem úgy élni, hogy tisztán nézhessek gyermekeim szemébe" - írta.

Mesterházy Attila, az MSZP elnök-frakcióvezetője hétfő délután tartott sajtótájékoztatóján még azon reményének adott hangot, hogy a Fidesz-KDNP-frakció nem pártpolitikust javasol államfőnek. Az ellenzéki politikus úgy fogalmazott: azt reméli, hogy a kormánypártok esti frakcióülésük előtt meghallják az emberek többségének véleményét, és nem pártkatonát, hanem az államfői tisztség méltóságát visszaszerezni képes, köztiszteletben álló személyiséget jelölnek köztársasági elnöknek. Kérdésre válaszolva Áder Jánossal kapcsolatban azt emelte ki, hogy házelnöksége alatt csak háromhetente ülésezett a parlament, hogy a 2005-ös köztársaságielnök-választáskor a titkos szavazás ellenére ellenőriztette a fideszes képviselők szavazólapját, illetve hogy korábban a bűnözők pártjának nevezte az MSZP-t, amiért feltételezése szerint az egyik börtönben többen szavaztak a szocialistákra, mint a Fideszre.

A Jobbik ugyancsak a délutáni órákban úgy foglalt állást, hogy Áder János személyében az új államfő egy "ízig-vérig pártember" lesz, aki így feltételezhetően a Fidesz pártérdekeit szolgálja majd. Balczó Zoltán, a párt alelnöke emlékeztetett, a Jobbik álláspontja szerint Schmitt Pál lemondásának körülményeivel olyan mértékben veszítette el az államfői intézmény a hitelét, hogy ennek a helyreállítására az egyetlen lehetőség a nép általi közvetlen választás lett volna. Balczó Zoltán hozzátette: egy "közbülső lehetőség" lehetett volna egy olyan jelölt állítása, akit a kormánypártokon kívül más frakció is támogatni tudna, ez a lehetőség azonban Áder János esetében nem áll fenn.

 Az LMP - szintén Áder János hivatalos jelöltté válása előtt - azt közölte, nem vesz részt az államfőválasztásban, mivel az eljárást mondvacsináltnak tartják. Jávor Benedek, az LMP frakcióvezetője azt mondta, hogy a köztársasági elnök megválasztása "kizárólag a Fideszen belüli játékokról (...), stratégiázásról, taktikázásról szól". Hozzátette: Áder János nevéhez köthető az elmúlt évek "leggyalázatosabb törvényei közül kettő", a választási törvény és az igazságszolgáltatásra vonatkozó jogszabály.

 Áder János jelölése ellen a Magyar Szolidaritás Mozgalom az MTI-hez eljutatott közleményben tiltakozott. Mint írják, nem gondolják, hogy a jelenleg a Fidesz EP-képviselőjeként dolgozó politikus képes lenne megjeleníteni a nemzet egységét.

Az MTI által megkérdezett politológus emlékeztettek, Áder János személyében több mint húsz év után első alkalommal ülhet hivatásos politikus a köztársasági elnöki székbe. Kumin Ferenc, a Századvég Alapítvány vezető elemzője alkalmasnak tartja Áder Jánost az államfői posztra, aki szerinte "egyértelműen a magyarországi jobbközépről érkező vezető lesz", ami azt vonja maga után, hogy Schmitt Pálhoz hasonlóan "vélhetően nem lesz ellenséges" a jelenlegi kormánytöbbséggel szemben. Magyar Kornélia, a Magyar Progresszív Intézet vezetője szerint a kormánytöbbségnek olyan államfőre van szüksége, aki "nem önjáró, nem kukacoskodik" olyan törvényjavaslatok elfogadása esetén, amikor sokan és élesen támadják a Fidesz-többséget.

A parlament május 2-án választhatja meg Schmitt Pál utódját, aki április 2-án mondott le, azután, hogy a Semmelweis Egyetem szenátusa visszavonta doktori címét.

Ezt diktálja számomra a lelkiismeret parancsa és a hazám iránti hűség.

Rendszerváltó politikusként az elmúlt 24 évben, bármilyen feladat elé is állított sorsom, mindvégig a magyar demokrácia szolgálatában álltam.

Csornán születtem. 53 éves vagyok. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán végeztem tanulmányaimat, feleségemmel több mint 27 éve élek boldog házasságban, négy gyermekünk van. Mindig igyekeztem úgy élni, hogy tisztán nézhessek gyermekeim szemébe.

Tudatában vagyok annak, hogy Magyarország köztársasági elnökének a nemzet egységét kell megjelenítenie. Ezért az a célom, hogy hitet és reményt nyújtsak ahhoz, hogy mi magyarok, a világ nemzeteinek tizenötmilliós családtagjaiként mindig bizalommal tudjunk egymás szemébe nézni, tudjunk tiszteletet adni, tiszteletet ébreszteni, s ha kell, tiszteletet követelni. Ebben a munkában példaképemnek Deák Ferencet, a „haza bölcsét” tekintem.

Nem azért, mintha azt hinném, hogy valaha is a haza bölcsévé válhatnék, azt viszont őszintén hiszem, hogy az ő egykori bölcsességére alapozva ma is sikeresebbé és derűsebbé tehetjük közös jövőnket és jelenünket. Ebben a munkában minden magyart, hazánk valamennyi polgárát szövetségesemnek tekintem és szövetségesemül hívom.

-->