Hírek

2011.11.03. 05:21

Halálbüntetés (pro és kontra)

Bár a halálbüntetés elrettentő voltára nagyon szívesen hivatkoznak, ezt egzakt módon még nem igazán sikerült bizonyítani, az ellenben már jó néhányszor előfordult, hogy valakit egy téves ítélet okán fosztottak meg az életétől. Ilyenkor azonban korrekciós lehetőség már nincs.

Stanga István

„Az Európai Unió elkötelezett a halálbüntetés felszámolása mellett, aminek nincs helye a modern világban” – egyebek mellett erről beszélt Catherine Ashton, az Európai Bizottság alelnöke a halálbüntetés elleni küzdelem harc világnapján. Nos, mint tudott, az EU emberi jogi politikájának egyik fontos célkitűzése a legsúlyosabb büntetési forma mielőbbi felszámolása szerte a világban, kiindulva abból, hogy ez az embertelen eljárás – a hiedelmekkel ellentétben – nem rettent el az erőszakos bűntettek elkövetésétől, viszont nem ad lehetőséget a téves bírói ítélet jóvátételére, lévén a kivégzetteket már nem igazán lehet feltámasztani. E témát korántsem véletlenül hoztam fel, hiszen túl azon, hogy van egy politikai erő, nevezetesen a Jobbik, ami nemcsak követeli, de a programjában is szerepelteti a halálbüntetés újbóli „meghonosítását”, a kérdésről szóló polémia kis hazánkban is időről időre fellángol, különösen egy-egy súlyos, élet elleni bűncselekmény elkövetése után. Hogy ezek a beszélgetések megehetősen parttalanok, azon magam nem csodálkozom, ugyanis a halálbüntetés igazságos avagy igazságtalan volta az egyik legvitatottabb jogi, etikai, társadalmi kérdés, amelyről nem csupán az egyének, de az egyes államok is teljesen másként vélekednek. Általánosságban elmondható, hogy a demokráciák döntő többségében, így itthon is, tilos a halálbüntetés (sok helyen maga az alkotmány rendelkezik erről), kivételt talán csak az USA, Japán és Oroszország jelent, jóllehet ez utóbbiban gyakorlatilag már nem hoznak effajta ítéletet. A másik végletet az afrikai, az ázsiai, a közel-keleti, illetve a karibi térség országai jelentik, amelyek zömében még manapság is végeznek ki embereket..., különösen ami például Kínát, Iránt, Szaúd-Arábiát avagy Pakisztánt illeti.

Gondolom, nem árulok el nagyon nagy titkot, ha elmondom, hogy magam a halálbüntetés ellenzői közé tartozom, bár sokszor nem csupán értem, de meg is értem az enyémtől teljesen eltérő álláspontot képviselők érveit. Ők ugyanis nem kizárólag azt hangoztatják, hogy a legsúlyosabb büntetésnek – statisztikák ide vagy oda – komoly elrettentő hatása van, valamint hogy az életfogytig tartó elzárás (ami az esetek többségében nem jelent halálig tartó raboskodást) igen költséges, de azt is, hogy a halálbüntetés eltörlése olyan látszatot kelt, mintha a társadalom a gyilkosok életét többre tartaná az áldozatokénál. Emellett – teszik hozzá –, azok az elítéltek, akiknek már semmiféle veszítenivalójuk sincsen, különösen veszélyesek a rabtársaikra és az őrökre, egy esetleges szökés esetén pedig mindenkire. Mondom, ha tisztában is vagyok ezekkel a szempontokkal, az ellenérveket lényegesen nyomósabbaknak érzem. Nem utolsó sorban amiatt, mert noha hivatkozni boldog és boldogtalan hivatkozik a halálbüntetés elrettentő voltára, egzakt módon ezt az állítást soha, sehol és senkinek sem sikerült bizonyítania (az ellenkezőjét már annál inkább), amiként azt a kijelentést is meglehetősen nehéz cáfolni, hogy tudniillik, a kivégzéssel örökre elveszítjük a korrekció lehetőségét, vagyis azt, hogy az ártatlanul elítélteknek valaha is igazságot szolgáltathassunk. No, de bármint is van, annyi biztos, hogy ezen a blogon nem utoljára váltottunk szót e sokakat foglalkoztató kérdésről. Amiként az is tény, hogy egymás meggyőzésére nincs sok esély.  

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!