Egy idióta népszavazás elé

Kérem szépen, én minden további nélkül elismerem, hogy elég sommás a megállapítás, de ettől még igaz: a szocialista pártnak elment a józan esze. No, nem elsősorban azért, mivel ismét sikerült egy virtigli szarpasszírozós kongresszust rendezniük, ahol – az előzetes fogadkozások és a roppantul harcias nyilatkozatok ellenére – megint a szőnyeg alá söpörték az összes problémát, mint inkább azon népszavazási kezdeményezés miatt, amelyet Mesterházy Attila jelentett be az MSZP legfőbb fórumának résztvevői előtt. Miután a kormánytöbbség az elmúlt időszakban – igyekezett megindokolni a pártelnök a referendumot – több ízben is olyan törvényt fogadott el, ami korlátozta a szerzett jogokat és nagyon súlyosan sértette a jogállamiságot (ilyen volt – egyebek mellett – a 98 százalékos különadó elfogadása vagy a nyugdíjak csökkentését, illetve szociális ellátássá alakítását engedélyező alkotmánymódosítás), ezért a szocialisták úgy vélték, egy népszavazással lehetne segíteni a kormánypártok „jóvoltából” fenyegetett helyzetbe került embereknek, így például a már korkedvezményes nyugdíjban lévőknek, a rokkantnyugdíjasoknak, aztán a magán-nyugdíjpénztári befizetések állami kezelésbe vétele kárvallottjainak, nem különben az elkövetkező hetekben demonstrálni akaró szakszervezeti tagoknak. No, most, hogy az Országos Választási Bizottság zöld utat ad-e a szocik kérdésének („Egyetért-e azzal, hogy új jogszabály – az érintettekre nézve pozitív joghatás kivételével –visszamenőlegesen ne legyen alkalmazható?”), azt nem tudom, ám hogy Mesterházyék kezdeményezése úgy baromság, ahogy van, abban magam totál biztos vagyok.

Már önmagában az hülyeség, hogy valaki egy népszavazással akarja jobb belátásra téríteni Orbánékat, hiszen a kormánypárt az elmúlt egy év alatt több alkalommal bebizonyította, hogy... miként is fogalmazzam finoman... meglehetős nagyvonalúsággal kezeli a törvényeket, hivatkozva soha nem létezett forradalomra, no meg persze, „a zemberek” adta felhatalmazásra. Vajon honnan a francból gondolják a szocialisták, hogy egy referendumtól – ami vagy érvényes lenne vagy nem, vagy azt az eredményt hozná, amit remélnek, vagy nem – majd az egész Fidesz menten összecsinálja magát? Érdekelne továbbá, hogy a paragrafusok világában láthatóan nem járatos Mesterházy miért is nem kérte ki jogvégzett párttársai, mondjuk Bárándy Gergely tanácsát. Hiszen ha megteszi, nyilvánvalóan felvilágosítják, hogy mivel egy jogállamban nincs (!!) visszamenőleges hatályú törvényalkotás, így nem csupán fölösleges, de jókora marhaság is egy ilyen népszavazás. (Ennyi erővel azt a kérdést is fel lehetne tenni, egyetértünk-e azzal, hogy  jogerős bírói ítélet nélkül senkit se lehessen börtönbe vetni.) Arról nem is beszélve, hogy a referendum nagyon könnyen azt a látszatot kelti, mintha amúgy teljesen rendjén való, azaz megengedett volna a visszamenőleges hatályú törvénykezés. Megjegyzem, már önmagában az szégyen, ahogy a kétharmados országgyűlési többségétől még most is félájult kormánypárt viszonyul a törvényességhez (és itt nemcsak a viszamenőlegességről van szó, hanem az Alkotmánybíróság jogainak a megnyirbálásáról, no, meg a büntetőeljárási törvény részben példátlan, részben megmagyarázhatatlan módosításáról), nem kellene ezt még ellenzéki oldalról is tetézni. Másként fogalmazva: itt is, ott is abba kellene már hagyni végre az ökörködést.