Hírek

2010.08.02. 12:09

Újra Magyarországot dicséri a WSJ

Az új magyar kormány „forradalmat” hirdetett, az ország újra autonóm és egyedül kíván megküzdeni a gazdasági válság kihívásaival – írja a The Wall Street Journal.

The Wall Street Journal - Világgazdaság Online

Ha nincs új megállapodás az IMF és az EU képviseletével, akkor az úgynevezett készenléti hitel megállapodás, ami már csak védőhálóként funkcionált, hisz Magyarország képes volt arra, hogy költségvetését önállóan a tőkepiacokról finanszírozza, minden további nélkül lejár októberben. Erre alapozza a második Orbán-kormány azt a véleményét, miszerint nem szükséges az újabb megállapodás, ugyanakkor a The Wall Street Journal által közölt jegyzet szerint ez főként a befektetők megnyugtatására és a befektetői bizalom erősítésére szolgálna.

Felhívják a figyelmet arra is, hogy jövőre kezdődik Magyarország törlesztési kötelezettsége újabb megállapodás hiányában. Ez olyan terhet róhat az ország költségvetésére melyet nem valószínű, hogy önállóan tudna finanszírozni.

A jegyzet írója a félelmekkel szemben kiemeli, hogy több jó jel is mutatkozik a magyar költségvetés finanszírozási oldalán, így említi a múlt hét csütörtökön tartott kincstárjegy aukciót ahol a tervezettnél több, 57,5 milliárd forint értékben sikerült értékesíteni. Ugyanakkor figyelmeztet, hogy az áprilisi választásokon győztes, Orbán Viktor által vezetett új kormány hatalom átvétele óta 7,7 százalékkal csökkent a külföldi befektetők által birtokolt magyar kincstárjegyek mennyisége.

A görög válság óta a befektetői szektor szigorúan veszi a finanszírozási igénnyel rendelkező országok költségvetési politikáját. Magyarország az elmúlt években jól teljesített, meredeken csökkent a hiány mértéke, és valójában adóság törlesztés nélkül a költségvetés többletet produkálhatna, de a teljes adóság teher továbbra is túl magas.

Egy magas rangú kormányzati tisztségviselőre hivatkozva gazdasági szabadságharcot említ a jegyzet, melynek célja az ország pénzügyi függetlenségének visszanyerése. Az IMF és az EU is nem kívánatos takarékossági programokat kíván érvényesíteni Magyarországon is ahogy tette azt például Görögországban. Mark Weisbrot, közgazdász, aki kritikusa az IMF-nek úgy nyilatkozott, hogy a többi laza költségvetési politikát folytató országgal szemben fontos, hogy példát statuáljanak, ugyanakkor rugalmasabb és ésszerűbb fiskális politikát javasol az IMF számára.

Hazafias gazdaságpolitikát hirdetett Orbán Viktor, mely az ország történelmi múltjára alapozva indokolja a nemzetközi megállapodás szükségtelenségét. Olyan hazafias történelmi eseményekkel érvelnek, mint az osztrákok elleni harc vagy a szovjetek kiűzése. Az író szerint a kormány által sugallt politikai eredményeképp a lakosság elutasítja az újabb megállapodást, ezt szemléltetve idézi Náray-Szabó Ágnest, 26 éves középiskolai tanárt, aki szerint senkinek nem kell eldöntenie, hogy mit kell az országnak tennie, azt a kormány tudja és véleménye szerint a második Orbán kormány jó munkát végez.

Az IMF és az EU által nyújtott készenléti hitelkeret 20 milliárd eurós összege 2008-ban a fizetésképtelenségtől mentette meg az országot – emlékeztet az író. A bruttó hazai össztermék (GDP) 80 százalékát kitevő állam adósság olyan finanszírozási problémát jelent, amelyet az ország akkor nem tudott magától megoldani a hitelválság, globális pénzügyi válság közepette. Az akkor megindított reformok nyomán, és a hitel megállapodásban vállalt 2010-re tervezett 3,8 százalékos GDP-arányos államháztartási hiány tartását már többször is megerősítette Orbán Viktor miniszterelnök.

Az IMF által kifogásolt tény, hogy nem látják ennek biztosítékait, melyről a magyar tisztviselők nem hajlandóak nyilatkozni. A költségvetési lyuk finanszírozására vette ki a kormány a bankadót amely mértékét az IMF és az EU sem helyesli, hisz a 200 milliárd forint összegű elvonás, elbátortalaníthatja a hitelezést és elnyomhatja a gazdasági fellendülést. Ugyanakkor a kormányzat elutasította a vádakat és a további megszorításoktól is elzárkózik, mondván a hiánycél betartásának módjáról a kormány dönt, egyeztetni legfeljebb az unióval szükséges.

A kormányzati kommunikáció egyet ért a költségvetés kiadási oldalának kordában tartásával azonban felhívja a figyelmet arra, hogy más prioritások is vannak. Cséfalvay Zoltán a Gazdasági Minisztérium stratégiai államtitkára úgy nyilatkozott, az állami kiadásokat ellenőrizni kell, de a cél a gazdasági növekedés elérése, ugyan is a magyar gazdaság nehéz helyzetben van. A kormány az élénkítést nagyarányú adócsökkentéssel szeretné elérni, hisz az ország az EU egyik legmagasabb nominális adóterheit rója a gazdaságra.

Ennek szellemében csökkentette a magyar kormány a társasági adó mértékét, ami a kis- és középvállalkozások jelentős mértékét érinti. Január elsejétől pedig egy széleskörű 16 százalékos egykulcsos adórendszer kiépítését tervezi a kormány, az író megjegyzi ez a legalacsonyabb adó kulcs lehet Közép- és Kelet-Európában. Cséfalvay véleménye szerint nem céljuk azokat büntetni, akik szorgalmasan és keményen dolgoznak. Az államtitkár elmondta az adócsökkentés közvetlen hatása az állami bevételekre még nem egyértelmű. Ennek kiszámítását még végzik a kormányzati szakemberek.

Az adócsökkentés ellensúlyozása érdekében a kormány jelezte, hogy csökkenteni kívánja költségeit. Cséfalvay véleménye szerint óriási mennyiségű felesleges kiadás jelenik meg az állami szervek gazdálkodásában, amelyeket fel kell számolni. Ugyanakkor az IMF és az EU által tolt Magyarország számára több lendületes költségcsökkentő tervet ajánlott a két nemzetközi szervezet, melyeket a kormány elutasított – írja a The Wall Street Journal.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!