Múlóban az olajmultik lobbiereje

A párizsi Le Monde friss elemzésében ugyanakkor felteszi a kérdést, hogy vajon ezek az óriáscégek, a "hét nővér" utódai (az Exxon Mobil, a Shell, a BP, a Total, a Chevron, amelyeket ma "majors" néven emlegetnek) ma is olyan hatalmasak-e, mint hírük alapján feltételezik róluk. Kétségtelen, mutat rá a lap, hogy jelentős pénzügyi hatalommal rendelkeznek az igencsak pénz- és eszközigényes ágazatban, mivel a világ tőzsdéin tőkeerejüket tekintve a vezető helyeket foglalják el. Emellett komoly politikai befolyásuk is van, különösen az Egyesült Államokban, ahol a "kőolajlobby" - amely igen közel áll a republikánus párthoz - évtizedek óta fontos tényezője az energiapolitikának. Ám egy olyan szektorban, amelyben alapvető a kőolaj- és a gázkészletekhez való hozzáférés, ez a hatalom igencsak viszonylagos. 
 
A hajdanán "hét nővér" néven emlegetett nagy nyugati kőolajtársaságok (Exxon, Mobil, Chevron, Texaco, Gulf, Royal Dutch Shell, BP) 1928-ban a skóciai Achnacharryban kötött egyezménnyel felosztották egymás között a kőolajövezeteket - ám később, 1950 és 1970 között a termelő országok (Mexikó pedig már 1938-ban) államosították a földjük méhében rejtőző nemzeti kőolajkincseiket.

Az ExxonMobil ma is a legnagyobb nemzetközi kőolajcég, tőzsdei értékével (279 milliárd dollár) az első helyen áll a világon, jelen van a kutatásban, a kitermelésben, a finomításban, a vegyiparban és az üzemanyag-forgalmazó hálózatban. A második helyen a brit-holland Shell áll 160 milliárd dolláros kapitalizációval, majd a Chevron (145 milliárd dollár), a BP (116 milliárd dollár) és a Total következik (107 milliárd dollár).

Ám a nemzeti kőolajtársaságok mára megerősödtek. A tőzsdei értéket tekintve a PetroChina már szorosan az Exxon mögött jár (277 milliárd dollár), a brazíl Petrobras néhány év alatt maga is óriássá vált (145 milliárd dollár), az orosz Gazpromot pedig 123 milliárd dolláron jegyzik.

Ennél is sokkal fontosabb azonban, hogy ezek a "szuverén", állami meghatározottságú cégek közvetve vagy közvetlenül a világ nyersolaj- és földgáztartalékainak több mint 90 százalékát birtokolják, míg a nagy nyugati multinacionális kőolajtársaságok (majors) 10 százaléknál is kevesebbet. Az ExxonMobil és a BP együtt is csak tizedannyi saját kőolajtartalékkal bír, mint a Saudi Aramco, a szaúdi nemzeti kőolajcég.

A cikk folytatása itt olvasható!