Hírek

2009.11.27. 09:17

Harc az APEH és az építőipari cégek között – Milliárdos tét

Több százmillió forintos járulékhiány és akár ugyanekkora adóhatósági bírság és késedelmi pótlék – ilyen tételek fenyegetik azokat a magyar, javarészt építőipari cégeket, amelyek az utóbbi években külföldön is tevékenykedtek.

Világgazdaság

Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) és a vállalkozások közötti évek óta húzódó vita az utóbbi hetekben lángolt fel azután, hogy egy érintett cég a Népszabadságban fizetett hirdetés keretében szólította fel a miniszterelnököt: segítse elő a vállalkozásokat csőddel fenyegető helyzet rendezését.

A vita akörül folyik, hogy külföldi munkavállalás esetén mit kell egy-egy dolgozó személyi alapbérének tekinteni, vagyis mekkora összeg után kell leróni idehaza a tb-járulékokat.

Köztudott, egy-egy kiküldetéssel akár három- vagy négyszeresére is nőhet egy munkavállaló tényleges jövedelme. Ennek nagyobbik része azonban olyan tételekből – devizaellátmányból, napidíjból – tevődik össze, amelyek, legalábbis a vállalkozások meggyőződése szerint, nem képezik az itthoni alapbér és járulékalap részét.

Felesleges tagadni, néhány cég a külföldi kiküldetéssel párhuzamosan lecsökkenti a dolgozók magyarországi alapbérét, így igyekezvén minimalizálni a fizetendő járulékok mértékét. Ez éppúgy elfogadhatatlan, mint az, hogy az APEH sokszor nem a korábbi, tényleges jövedelmet tekinti járulékalapnak, hanem a kiküldetésben kapott összes juttatást – fogalmazott a lapunk kérdésére Koji László, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) alelnöke.

A vita jogi alapját egy tavaly módosított kormányrendelet képezi, holott a módosításra éppen az ilyen ügyek rendezésének reményében került sor. A pénzügyi tárca e témában fogant közleménye úgy is fogalmaz, a jogszabályból világosan kiderül, a külföldi kiküldötteknél mit kell járulékalapnak tekinteni. A PM szerint ez utóbbi annak figyelembevételével határozható meg, hogy mekkora volt az adott munkakörben foglalkoztatott havi átlagos alapbére a kiküldését megelőző egy év során.

Ilyen adat azonban sokszor nem áll a cégek rendelkezésére, hiszen gyakran nem a magyarországi állományból küldenek ki embereket, hanem „újoncokat” toboroznak a külföldi munkára. Ilyen esetekben a kiküldetés hónapjában kapott személyi alapbér a járulékalap – véli a PM, amely szerint a szabályozás világos támpontot ad e témában.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!