Válságkezelési tervek az MSZP-től

„Az első számú közellenség mostantól a recesszió” – mondta Gyurcsány Ferenc csütörtökön az MSZP elnökségi ülése után. A pártelnök-kormányfő hangsúlyozta, nem lehet tudni, mikor érjük el a gazdasági válság mélypontját, a jövőben pedig az elhúzódó recesszióval szemben kell fellépni.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Gyurcsány kijelentette: nem azzal kell foglalkozni, hogy júniusban európai parlamenti (EP) választás lesz Magyarországon. FOTÓ: MTI
[/caption]A szocialisták úgy vélik: a legfontosabb, hogy előkészítsék az adóreformot, élénkítsék az állami és nem állami beruházásokat, a versenyszféra mellett helyi szinten is teremtsenek munkát, illetve a rászorultsági elvet érvényesítsék a szociális támogatásoknál. Emellett át akarják alakítani a képviseleti rendszert, vagyis kisebb parlamentet szeretnének. Gyurcsány bejelentette: a kormányon belül a pénzügyi, a gazdasági és a szociális tárcából válságkezelő és -megelőző központot hoznak létre. Január 29-ére rendkívüli parlamenti ülést kezdeményeznek a szocialisták, hogy a kormány akkor ismertesse válságkezelő elképzeléseit.

Befutók és „kiesettek” az MSZP listáján

A jelenlegi EP-tagok közül biztosnak tűnik Tabajdi Csaba, Herczog Edit és Hegyi Gyula befutóhelye, de esélyes Gurmai Zita is. Viszont biztosra vehető, hogy olyan politikus nem kerül a szocialisták listájára, aki jelenleg országgyűlési képviselő, és egyéni választókerületből jutott a parlamentbe. Ez azt jelenti, hogy Baráth Etele és Szabó Zoltán minden bizonnyal nem megy Strasbourgba, jóllehet nekik korábban volt ilyen szándékuk.

Gyurcsány szerint a költségvetési hiánnyal „nem lehet elmenni”, mert végső esetben az ország nem tudna államkötvényt eladni. A kormányfő úgy gondolja, hogy az adó-, a foglalkoztatási és a szociális reformhoz lehet parlamenti többséget teremteni, mint ahogy a rászorultsági szociális támogatás ötlete is minden bizonnyal tetszene az SZDSZ-nek. A parlament létszámának csökkentésével összefüggésben a miniszterelnök hajlandó lenne tárgyalni az egyfordulós, arányos, listás választási rendszerről és a 200 fős parlamentről, ám ehhez törvényt is kell módosítani.
 
A kabinetnek két hete van arra, hogy új értékelést és terveket készítsen. A Pénzügyminisztérium addig készíti el a válság előidézte helyzet legfrissebb mutatóit, ezt követően tudja csak megállapítani a kormány, milyen törvényeket kell majd módosítani. Gyurcsány fontosnak tartotta kiemelni, hogy a válság kezelése, a recesszióval szembeni fellépés nem csak költségvetési kérdés. Lényeges, hogy –mivel nem tudható, hol és mikor lesz a válság mélypontja – tartalékoknak is kell lenni. Gyurcsány kijelentette: nem azzal kell foglalkozni, hogy júniusban európai parlamenti (EP) választás lesz Magyarországon, hanem az Országgyűlésnek úgy kell működnie, mintha nem lenne választási év. Az elnökség egyébként egyetértett a miniszterelnök helyzetértékelésével, amiről nem volt „megosztó vita”.

Ami az MSZP európai parlamenti választási listáját illeti, arról február 23-án tárgyal az elnökség, öt nappal később pedig a választmány. Információink szerint több név is felmerült a listavezető személyére. Vannak párton belüli támogatói Göncz Kinga külügyminiszternek, ugyanakkor az elnökség több tagja azt szeretné, ha párttag politikus lenne a lista élén – Göncz pedig nem az. Felmerült Kovács László adóügyi európai biztos neve, de nem esélytelen az MSZP EP-delegációjának vezetője, Tabajdi Csaba sem. Úgy tudjuk: az elnökség még nem döntötte el, hogy a lista élén „nagy név” szerepeljen, vagy olyan politikus, aki az elmúlt öt évben már bizonyított az EP-ben.