Vad vita az erőszakról

A távoltartásról szóló törvény SZDSZ-es előterjesztői, Sándor Klára és Magyar Bálint kedden közleményben tiltakozott, mert Sólyom László nem írta alá a hozzátartozók közötti erőszak esetén alkalmazható távoltartásról szóló törvényt. Szerintük felháborító, hogy Magyarországon az emberi jogokra hivatkozva próbálnak még mindig sokan védelmet nyújtani az emberi jogokat megsértőknek.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] „Láttam rokont Pápától Budapestig menekülni, és láttam gyermeket szinte egész életére tönkremenni az erőszakoskodó apától
[/caption]

A köztársasági elnök hétfőn jelentette be: nem írta alá és előzetes normakontrollra az Alkotmánybírósághoz küldte a távoltartásról szóló törvényt, amelyet az Országgyűlés decemberben 374 igen szavazattal és 4 tartózkodással fogadott el. Az államfő többek között azt kifogásolta, hogy a jogszabály igen tágan határozza meg mind a hozzátartozó, mind pedig az erőszak fogalmát.

Sándor Klára és Magyar Bálint azt írta: megengedhetetlen cinizmusnak tartja, ha a tulajdonhoz fűződő alkotmányos alapjogot valaki az emberi méltósághoz, az emberi élethez való alapjog elé helyezi. A közleményükben utaltak arra, hogy az első segélykérést átlagosan negyven verés előzi meg, és hetente meghal egy nő a hozzátartozók közötti erőszak miatt.

Úgy tűnik, mintha a köztársasági elnök „a családot fenyegető, bántalmazó vagy rettegésben tartó férj jogait erősebbnek tartaná, mint azokét, akiket fenyeget, bántalmaz vagy rettegésben tart” – ezekkel a szavakkal Gyurcsány Ferenc bírálta az államfő döntését. A miniszterelnök internetes naplójában azt írta: rokoni-ismerősi körben is megtapasztalta, milyen az, amikor pokollá válik egy család élete, mert valaki szóval, időnként tenyérrel, vagy ha kell, bőrszíjjal tart fenyegetésben idős szülőt, házastársat vagy gyereket.

„Láttam rokont Pápától Budapestig menekülni, és láttam gyermeket szinte egész életére tönkremenni az erőszakoskodó apától. Nem tudom, hogy a köztársasági elnök úr érzékeli-e ezt a problémát. Az alapjogot védő jogi érvelése mögött mintha eltűnnének a síró és megsebzett, megsértett emberek” – fogalmazott.

A Köztársasági Elnöki Hivatal (KEH) sajtófőnöke erre úgy reagált: ha az államfő meggyőződik egy törvény alkotmányellenességéről, akkor azt nem írhatja alá. Wéber Ferenc hozzátette: az államfő az Alkotmánybírósághoz írt indítványában is leszögezte, hogy az alkotmányból és nemzetközi kötelezettségeinkből is fakadó célkitűzés a családon belüli erőszak elleni hatékony fellépés.

Elbeszélnek egymás mellett?

Kolláth György szerint a törvény kezdeményezői és a köztársasági elnök érvei is érthetők, ám elbeszélnek egymás mellett. Az alkotmányjogász leszögezte: az élethez és az emberi méltósághoz való jog valóban az alkotmány alapja, ám az államfőnek igaza van abban, hogy a lehető legpontosabban meg kell határozni, hogy ki számít erőszaktevőnek, hozzátartozónak és mi számít erőszaknak.

A törvény szükségességét hangsúlyozta lapunknak a Fidesz-KDNP frakciószövetség szociális kabinetjének vezetője is. Soltész Miklós hozzátette: igaza van a köztársasági elnöknek abban, hogy felhívta a figyelmet a hiányosságokra, mivel az élethez és a méltósághoz való jog megilleti azt is, akit esetleg jogtalanul tüntetnek fel erőszaktevőnek és emiatt az utcára kerül.

Az ellenzéki politikushoz hasonlóan Morvayné Bajai Zsuzsanna, a Nagycsaládosok Országos Egyesületének (NOE) elnök-helyettese is úgy véli, egy bíróságnak igen nehéz megítélni a hozzátartozók közti konfliktushelyzeteket. Morvayné szerint a hangsúlyt a megelőzésre kellene helyezni, hogy minél kevesebb életközösséget vagy családot osszon mesterségesen ketté végleg a távoltartási törvény paragrafusa.