Útvesztőben a Nabucco-terv

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Az uniónak egyre sürgősebb az ügy, hiszen csak Közép- és Kelet-Európában 100 millió ember maradhat fűtés nélkül az orosz–ukrán gázviták miatt. FOTÓ: AFP
[/caption]Nemzetközi Nabucco-csúcstalálkozót tartanak keddtől Budapesten, aminek célja az Oroszországot és Ukrajnát elkerülő új gázvezeték megépítésének politikai támogatása és finanszírozási kérdéseinek tisztázása. A magyar delegáció hivatalos tagja Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mellett Molnár Csaba energiaügyi miniszter és Bayer Mihály Nabucco-nagykövet. A csúcstalálkozón a jelenlegi adatok alapján jelen lesz többek között az azerbajdzsáni elnök, a bolgár kormányfő, a román energetikai miniszter, valamint a grúz miniszterelnök-helyettes. Irakból és Törökországból az energiaügyi miniszter érkezik Budapestre, az Európai Uniót Csehország miniszterelnöke, Mirek Topolánek, az Egyesült Államokat a külügyminisztérium helyettes államtitkára képviseli, Oroszországot viszont senki.

Gyurcsány Ferenc szerint, ha a Nabucco megépítése nem pusztán üzleti kérdés, hanem Európa függetlenségének egyik fontos záloga is egyben, akkor a finanszírozása sem csak puszta üzlet. „Ezt az ellentmondást úgy lehet feloldani, hogy a gázvezeték megépítésének első szakaszában alapvetően uniós forrásokat használnánk fel” – fogalmazott hétfőn a miniszterelnök.

„A befektetésével arányos gázmennyiséget szeretne felhasználni Törökország a Nabucco-vezetéken szállított fűtőanyagból, ez akár tizenhat százalék is lehet” – mondta a török energia- és természeti erőforrások minisztere.A Kaszpi-tenger térségéből induló gázvezetékkel kapcsolatban sok kérdés van, például az, hogy melyik ország adja majd hozzá a földgázt. A 3300 kilométeresre tervezett és Európa gázfelhasználásának öt százalékát fedezni képes Nabucco vezeték évente 31 milliárd köbméter Kaszpi-tengeri földgázt juttatna el Törökországon, Bulgárián, Románián és Magyarországon át egy ausztriai fogadóterminálhoz, és iraki, iráni, azerbajdzsáni, kazahsztáni, türkmenisztáni és egyiptomi földgázt szállítana. A projekt finanszírozási háttere azonban még nem elegendő a kivitelezés beindításához, és vannak még kétségek afelől is, hogy Közép-Ázsia rendelkezik-e egyáltalán elegendő földgázzal a vezeték ellátásához. Türkmenisztánnak – saját állítása szerint – vannak elegendő készletei a két oroszországi vezetéke mellett a Nabucco ellátásához is, ennek igazolása azonban még hátra van. Üzbegisztán nem rendelkezik Kaszpi-tengeri kapcsolattal, de szintén hatalmas gázkészletei vannak, igaz, többségében még fel nem mért kapacitású és drágán kitermelhető mezőkben. Az ország távoli fekvése is komoly problémát jelent.

Az uniónak azonban egyre sürgősebb az ügy, hiszen csak Közép- és Kelet-Európában 100 millió ember maradhat fűtés nélkül az orosz–ukrán gázviták miatt. Tény: a világ egyik jelentős földgázkészlete a Kaszpi-tenger alatt található. Azerbajdzsánnak és Türkmenisztánnak egyébként évek óta komoly vitája van arról, hogy milyen arányban osztoznak a tengeralatti földgázkészleten. Ugyanakkor Azerbajdzsán tavaly azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy kész részt venni a Nabucco-projektben, de aligha elképzelhető, hogy a terv kizárólag azeri gázra alapozva megvalósítható lenne. Irán részvételét leginkább az Egyesült Államok ellenzi, mert még mindig aggályai vannak a teheráni rezsimmel szemben, holott Irán egyedül is képes lenne ellátni a Nabucco-vezetéket. Törökország pedig az európai uniós tagságot lebegteti feltételként a területén áthaladó gázvezetékért. A projekt 2009-2010-ben indulna és 2013-ra fejeződne be. A legfrissebb becslések szerint a költsége elérheti akár a 8 milliárd eurót.

„A befektetésével arányos gázmennyiséget szeretne felhasználni Törökország a Nabucco-vezetéken szállított fűtőanyagból, ez akár tizenhat százalék is lehet” – mondta a török energia- és természeti erőforrások minisztere. Az uniónak egyre sürgősebb az ügy, hiszen csak Közép- és Kelet-Európában 100 millió ember maradhat fűtés nélkül az orosz–ukrán gázviták miatt. FOTÓ: AFP gáz -->