Rosszul jön a gyenge forint

Rekordmélységekben jár nemzeti valutánk, és az elemzők egyöntetűen úgy vélik, hogy tartósan is gyengébb lehet az árfolyam annál, amit az eddigiekben megszoktunk. Utánajártunk, hogy az átlagembert hogyan érinti a hétköznapjaiban a történelmien gyenge forint.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Drágítja a külföldi síelést, telelést is a gyengélkedő forint, főképpen, ha most szeretnénk költőpénznek eurót váltani.
[/caption]Nyögnek a régi hitelesek

Legrosszabbul a devizában eladósodottak járnak, ugyanis jelentősen megugrik a havi törlesztőrészletük a mélyben lévő hazai fizetőeszköz miatt. Akár havi tíz-húsz-harmincezer forint többletköltséget is jelenthet azoknak, akik még 240-250 forintos euró-árfolyamon vettek fel hitelt, hogy gyakorlatilag a válság kezdete óta – kisebb nagyobb ugrálásokkal – folyamatosan gyengül a hazai fizetőeszköz. Azoknak főhet a legjobban a feje, akik a jövedelmükből csak azt a törlesztésre szánt részt tudják nélkülözni, amire a hitel felvételekor számítottak.

Nem várható beavatkozás

Úgy fest, hogy most már kevésbé bízhatnak a devizahitelesek abban, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatemeléssel megmenti őket, ha még jobban „elszállna a forint”. A jegybank ugyanis az elmúlt hetekben kamatvágásba kezdett, és a 280 forint körüli euró-árfolyamot már egyáltalán nem tekinti „elszálltnak”. Sőt, elemzők szerint a 300 forintos árfolyamot is elfogadhatónak tartaná. Így arra készülhetnek a devizahitelesek, hogy hosszabb távon is megmarad a magas törlesztőrészletük. Hozzá kell azonban tenni, hogy a forinthitelhez képest még így is jobban jártak: csaknem 400 forintig kellene gyengülnie a forintnak ahhoz, hogy az euróhitel utolérje a forint törlesztőrészletét. Azok pedig kifejezetten jól járhatnak, akik a mostani gyenge árfolyam mellett vesznek fel devizahitelt: a törlesztés egy részét ugyanis idővel elvégezheti az erősödő forint.

Drágább autó, tévé?

A gyenge forint drágítja az importot, ugyanis a kereskedőknek egy adott euró/dollár áru termékért sokkal több forintot kell kifizetniük. Elméletileg tehát többet kellene a vásárlóknak is fizetniük ilyen esetben, ha importterméket vesznek – például autót, elektronikai eszközöket, egyéb tartós fogyasztási cikkeket. A gyakorlatban ez nincs mindig így: a kereskedők ugyanis nem csupán költségalapon képzik az árakat, hanem kénytelenek a kereslet által is nagyban befolyásolt piaci árakhoz alkalmazkodni. És mivel most a válság miatt alig vásárolnak valamit a fogyasztók, kénytelenek a kereskedők is olcsóbban adni a termékeiket. Nagy árváltozás, jelentős drágulás tehát nem várható itthon a gyenge forint miatt – egyelőre.

A vállalatokon most már ez sem segít

Már nem feltétlenül igaz az a szlogenszámba menő kijelentés, hogy a gyenge forint az exportáló vállalatok számára egyértelműen előnyös. Bár elviekben javít a versenyképességükön, hiszen termékeikért több forint üti a markukat, a jelenlegi helyzetben ez nem sokat segít, ugyanis a válság miatt jelentősen csökkent a forgalmuk. Sokan így jóval többet veszítettek a külföldi megrendeléseik visszaesésén, mint amennyit nyernek a gyenge forinton.

Nem éri meg rendelni

Jóval kevésbé éri meg viszont most külföldi internetes áruházakban, aukciós oldalakon vásárolni, termékeket rendelni. Itt ugyanis a forintra átváltott árak most jóval magasabbak. Még az üzemanyagok árát is feljebb tornázhatja a gyenge forint, mivel a benzinárat meghatározó nyersolaj világpiaci árát dollárban határozzák meg, amiért most több forintot kell fizetni. Az árfolyamváltozás hatása azonban nem annyira jelentős, hogy ellensúlyozza a hónapok óta mélységben lévő kőolajárakat.

Költségesebb az utazás

Drágítja a külföldi síelést, telelést is a gyengélkedő forint, főképpen, ha most szeretnénk költőpénznek eurót váltani. Egységnyi valutáért ugyanis most több forintot kell leperkálnunk. A drágulást már akkor is érzékelhetjük, ha csupán északi szomszédunkhoz szeretnénk átruccanni egy hétvégére, hiszen január elsejétől már Szlovákiában is euró a hivatalos fizetőeszköz.