Jelentős kamatcsökkentés kellene az MNB alelnöke szerint, de szűk a mozgástér

A Magyar Nemzeti Bank alelnöke idézi a jegybank inflációs előrejelzését, amely szerint idén három százalék körüli, jövőre kétszázalékosnál kisebb inflációval lehet számolni, tehát elméletileg a monetáris politika mozgástere megnőtt. Jelentős, lendületes kamatlépésekre, azaz csökkentésre volna szükség, illetve lehetőség, amit a reálgazdasági folyamatok kívánatossá tesznek - állítja az alelnök, de hozzáteszi azt is: a helyzet, bár egyszerűnek tűnik, sokkal bonyolultabb.

A jegybank most kettős kihívással néz szembe. A mély recesszió elkerülése érdekében meg kell akadályoznia a hitelpiac összehúzódásának drámai felgyorsulását; likviditást kell adni a rendszernek, csökkenteni kell a kamatokat, mindezt úgy, hogy a külföldi befektetők bizalma továbbra is fennmaradjon. Az alelnök felhívja a figyelmet arra, hogy a magyar államháztartás hiánya a 2006 óta bekövetkezett javulás ellenére is az egyik legmagasabb az Európai Unióban.

A pillanatnyi egyensúlytalanságnál is kedvezőtlenebb az állam, illetve az ország külső adósságállományának magas szintje, ami a múltbeli deficitek öröksége. A jegybank alelnöke nyomatékosítja: ezt a válságot nem vészelhetjük át változások nélkül. "Az alkalmazkodási kényszer (...) a fiskális konszolidáció felgyorsítását, következetes végrehajtását követeli meg, ami azonban nem pusztán a hiány rövid távú leszorítását, hanem - a fenntartható növekedés érdekében - érdemi strukturális kiigazítást követel meg" - írta cikkében Karvalits Ferenc.