Fény és árnyék Budapesten

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Közelről meghökkent és kérdések sorát ébreszti bennünk.
[/caption]Kihirdették a „Budapest építészeti nívódíj 2008” pályázat nyerteseit: két irodaház is a győztesek között van, lakóházat és műemléki felújítást viszont nem tudtak díjazni. A főváros építészeti nívódíját a Semmelweis Egyetem Tűzoltó utcai oktatási központja, a Reményi Ede utcai Krüll-Ung irodaház, a Richter Gedeon kémiai kutató- és irodaépület, valamint a Kopaszi-gát beépítésének tervezői nyerték el. Elismerő oklevelet kapott a budafoki víztorony, ami Demszky Gábor szavai szerint a jövőben akár kilátóként is működhetne.

„A nyilvános pályázat feltételei híven tükrözik, milyenné kívánjuk formálni Budapestet” – érzékeltette a nívódíj jelentőségét az elismerések átadása előtt a főpolgármester. Mint elmondta, az új értékek létrehozása és a város építészeti karakterének megőrzése egyaránt fontos a főváros vezetése számára. „Egyik szemem sír, a másik nevet” – értékelte az eredményeket Demszky, majd hozzátette: sajnálja, hogy a zsűri 2008-ban nem talált nívódíjra érdemes épület-rehabilitációt.

A nívódíjas ferencvárosi egyetemi beruházás már mintegy 15 éve szerepelt az elképzelések között. A Tűzoltó utcai épületnek helyet adó terület több mint tíz telek összevonásával született meg. A bírálóbizottság indoklása főként az óriási épülettömeg jól megoldott illeszkedését emeli ki.

Budafok új víztornya méretével és szerkezeti kialakításával is komoly kihívást jelentett a kivitelezőnek. Az impozáns mű közelről meghökkent és kérdések sorát ébreszti bennünk. Mivel is állunk szemben? Vajon egy hatalmas méretű emlékmű tornyosul fölénk, vagy éppen a jövő olimpiájára készülő Budapest hozta létre az olimpiai lángot tartó kelyhet, vagy egy ufó szállt le a tétényi fennsíkon? A víztorony tárolókapacitása 3000 köbméter, teljes magassága 43 méter, átmérője pedig 37 méter. A bonyolult szerkezet nem tette lehetővé a „klasszikus” víztorony-építési technológiát, azaz a tartály talajon való elkészítését, majd felhúzását. A víztartályt 24 méter magasban kellett bezsaluzni, vasalni és bebetonozni.

Nem kapott semmilyen díjat, de 2008 mérnöki bravúrja kétségtelenül a szeptemberben átadott Megyeri híd lett. A drótköteleken függő, úgynevezett ferdekábeles híd megépítése a hozzá tartozó úttal együtt mintegy 63 milliárd forintba került. Hossza 1861 méter, szélessége pedig 36 méter, a kétszer két sáv mellett mindkét oldalon egy-egy leállósávot is kialakítottak.

Ami csak a tervasztalon létezik

A Duna-part környékén maradva elmondható, hogy a Tabán sarkán zajló Rácfürdő-bővítés, -felújítás üdvös lendületet kapott az új vezető tervező munkába lépésével. Ráadásul az építés alatt lévő szállodai szárnyak esztétikai minősége is sokat javult, igaz az építés továbbra is többéves csúszásban van. Ha 2009-ben most már valóban el is készül a projekt, kevés biztos tudható a látványtervek szintjén már a közvélemény előtt is megfuttatott Gellérthegyi sikló–Citadella fogadóállomás tervekből.

Ám nem ez volt a legnagyobb skalpja idén Budavár önkormányzatának. Az immár harmadik ciklusban polgármesterként fungáló, a Fidesz parlamenti képviselőjeként is dolgozó Nagy Gábor Tamás és a kerületi képviselők többsége változtatási tilalmat elrendelve akadályozta meg, hogy a háború óta romokban álló Szent György téri volt Honvéd Főparancsnokság átépülve megújulhasson. A szakmát többszöri pályáztatás után is ringlispílbe ültető önkormányzat szövevényes politikai játék után az EU-tól megkapott 11 milliárd forintnyi fejlesztési pénzt is veszni hagyva, szakmai kifogásokat szajkózva hiteltelenített el építészeket. A Szent György tér ügye ezzel méltán lett az év negatív szenzációja, ami mellett csak az egykori pesti zsidó negyed ingatlanbotrányában résztvevő, erzsébetvárosi SZDSZ-es képviselő, ügyvéd és értékbecslő urak ügyei említhetőek.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] A képzeletbeli citromdíj a képzeletbeli kormányzati negyedé lehet.
[/caption]A képzeletbeli citromdíjat 2008-ban a Nyugati pályaudvar mellé tervezett kormányzati negyed beruházása kaphatta volna. A már kezdetektől sok sebből vérző, ám egy nagy nemzetközi pályázaton kiválasztott, építészetileg csaknem konszenzusos terv természetesen a politika kereszttüzében és a ppp-rendszerű kivitelezői pályázat körüli hercehurcában veszett oda. Bár 2000 környékén még a Fidesz–Kisgazda-kormány is látott racionális logikát egy kormányzati negyed megépítésében, a 148 milliárd forintra taksált, Janesch Péter által is tervezett megoldás, úgy tűnik, végképp lekerült az asztalról.