Fekete foltok a munkaerőpiacon

Az idén sem kegyelmeznek a hatóságok a feketefoglalkoztatásnak, sőt a régiek mellett új intézkedésekkel próbálják kifehéríteni a gazdaságot. Jelentős változtatás, hogy most már feketefoglalkoztatás esetén nem csak a munkáltató, hanem annak alkalmazottja is büntethető. A kiszabható bírság összege ugyanakkor nem emelkedett, továbbra is legfeljebb egymillió forint személyenként.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Még szigorúbb intézkedésekkel próbálják visszaszorítani a feketegazdaságot a hatóságok.
[/caption]

Szükség van a szigorra
Szükség is van a szigorú fellépésre. Jelzi ezt, hogy az Országos Munkavédelmi és Munkaügyi Főfelügyelőség munkatársai által a tavalyi év első tizenegy hónapjában ellenőrzött 33 237 munkáltató 65,5 százalékánál találtak szabálytalanságot. Elkeserítő volt a helyzet a munkavállalók átvizsgálása során is: az ellenőrzött létszám – mintegy 310 ezer fő – hatvan százalékánál állapítottak meg szabálysértést. Magas volt a feketén foglalkoztatottak száma: a munkaügyi főfelügyelőség 67 ezer főnél állapította meg ezt a súlyos jogsértést.

Öröm az ürömben, hogy tavaly a kiemelt ellenőrzési területnek számító építőiparban az előző évinél harmadával kevesebb feketemunkást füleltek le. Nem büszkélkedhet azonban ilyen eredményekkel a szálláshely-szolgáltatás, a vendéglátás, valamint a nyomozás és a biztonsági tevékenység területe, ezeknél ugyanis közel kétszeresére nőtt a tetten ért feketefoglalkoztatottak száma. Az ugyancsak veszélyzónának számító mezőgazdaságban ugyanakkor nem változott a feketemunkán ért munkavállalók száma.

Belerokkanunk az adókba
A magyar kutatók szerint összességében évente több mint ezermilliárd forint adó- és járulékfizetés marad el a feketegazdaság miatt. A lapunk által megkérdezett szakértők szerint radikális változtatások nélkül nem is tudunk kikecmeregni ebből a „feketelevesből”.

„Napjainkban egy átlagos vállalkozót 17-féle adó súlyt, ami nem egy esetben azt eredményezi, hogy még önmagát sem képes fenntartartani, nem hogy az alkalmazottait. Száz forintnyi bér a közterhek miatt neki 217 forintjába kerül” – mutat rá a helyzet tarthatatlanságára Szedlárné Gáll Ibolya munkaerő-piaci szakértő.

Így alakul ki szerinte az az össznépi társasjáték, amikor a munkáltató minimálbérre jelenti be a dolgozóját, bérének fennmaradó részét pedig a zsebébe csúsztatja. Ezzel a lépéssel ugyanis mindketten jelentős adótehertől szabadulnak meg. Dénes Éva munkajogász szerint azonban vannak olyan vállalkozók is, akik összjáték helyett csupán nyereségük növelésének érdekében alkalmazzák feketén munkavállalóikat.

„Történelmi hozománya a magyar népnek, hogy nem szeret adót fizetni, azt ugyanis egyfajta sarcként értelmezi, amiért semmi jót nem várhat cserébe" – teszi hozzá Szedlárné Gáll Ibolya. Dénes Éva szerint a szemléletváltást az állami korrupció is gátolja, amely miatt sokan a „ha ő lophat, akkor én is” elvét követik becsületesség helyett.

Feketemunka-kislexikon

Feketemunkának minősül minden olyan munkavégzés, amelynek valamely, vagy minden részletét eltitkolják a hatóságok elől. A rejtett gazdaság formái közül leggyakrabban a bejelentés nélküli foglalkoztatás, a számlák nélküli foglalkoztatás, valamint a beszerzéssel kapcsolatos visszaélések fordulnak elő.