2009.01.13. 06:23

Fafűtés: olcsó és biztos

Még mindig viszonylag olcsó, könnyen beszerezhető, és nem fenyeget a veszély, hogy az oroszok leállítják a szállítását. Összegyűjtöttük, mit érdemes tudni a fával fűtésről.

Dián Tamás – Németh Márk

[caption id="" align="alignleft" width="465"] A fa, mint hagyományos fűtőanyag - viszonylag olcsó ára miatt - továbbra is meghatározó.
[/caption]Megháromszorozódott az elmúlt tíz évben a földgáz ára. Nem véletlen, hogy – különösen az utóbbi két-három évben – újra divat lett az elmúlt évek kétségtelen drágulása ellenére még mindig viszonylag olcsónak számító fafűtés. Mind többen látják el újonnan épült, vagy modernizált házukat fa-, illetve vegyes tüzelésű fűtési rendszerrel. A fa, mint hagyományos fűtőanyag egyben továbbra is meghatározó a szegényebbek körében. Nem meglepő hát, hogy a lakosság által fűtésre használt energia ötödét még mindig a fatüzelésű rendszerek biztosítják. Körbejártuk, milyen megoldásokat kínál a piac azok számára, akik fával szeretnék házuk fűtését biztosítani.

Kandalló: meleg is, szép is

Roham a tűzifáért
A hosszan tartó hideg miatt jelentősen megnőtt az elmúlt napokban a kereslet a tűzifa iránt: egyes tüzelőanyag-kereskedések húsz-harminc százalékos forgalomnövekedésről számoltak be. A fagyos időjárás mellett az is növelte a keresletet, hogy sokan az ünnepek után kifogytak a tüzelőanyagból, de többen az esetleges gázkorlátozástól való félelem miatt vásároltak be. Egy mázsa tűzifa ára 2000 és 2800 forint között mozog; Magyarországon évente átlagosan hétmillió köbméter fát termelnek ki, amelyből 1-1,5 millió köbméter a lakossági tüzelőanyag.

Sokan nem mernek teljesen fatüzelésre átállni, nekik ajánlható a kiegészítő és tartalékfűtésként egyaránt használható kandalló, amely nem csupán kellemes meleggel árasztja el a szobát, de díszként is szolgálhat. Süle Attila fűtéstechnikus szerint úgynevezett mobilkandallót már ötvenezer forinttól is lehet vásárolni, igaz, a beépített kandalló már jóval költségesebb mulatság, két-hármoszáz ezer forintnál kezdődik az ára, beszereléssel együtt. A szakértő szerint a kandallót azoknak lehet ajánlani, akik csupán néhány óráig szeretnék élvezni a tűz látványát és a meleget – például a munkából hazaaérvén –, és lefekvés után már nincs szükségük pótfűtésre. A kandalló ugyanis begyújtás után pár perc alatt elkezdi a meleget árasztani magából, viszont utántöltés nélkül a benne lévő fűtőanyag pár óra alatt elég, és így a kandalló gyorsan kihűl.

Cserépkályha: magas hatásfok

Ennyi fűtőanyag kell egy 65 négyzetméteres átlaglakás éves fűtéséhez*

(Mennyiség, Költség)

Nappali áram: 14 ezer KWh – 600 ezer Ft

Éjszakai áram: 14 ezer KWh – 350 ezer Ft

Fűtőolaj: 1250 liter – 250 ezer Ft

Gáz: 1500 m3 – 200 ezer Ft **

Száraz tüzifa: 3 ezer 500 kg – 80-100 ezer Ft

Barnaszénbrikett 3 ezer kg – 75-90 ezer Ft

* Évi 50 ezer MJ fűtésigény

** Kompenzáció nélkül

Forrás: Europress-gyűjtésAzok számára, akik az egész házat szeretnék fával fűteni, kandalló helyett a cserépkályha lehet a megfelelő megoldás. A cserépkályha bonyolultabb felépítésének köszönhetően – belsejében hosszú füstjáratot építenek ki – ugyan befűtés után csak körülbelül két órával éri el a maximális hőmérsékletet, viszont a tűz kialvása után még 10-12 órán át meg is tartja, és sugározza a meleget. A kályha eléggé hatékony is: a füstgáz energiájának hetven-nyolcvan százalékát le tudja adni. Kályhánál és kandallónál is ajánlott az öntött tűztér használata a lemezes helyett. Nagyon fontos a jó, megfelelő átmérőjű kémény, mind a kályha, mind a kandalló használata esetében. Süle Attila szerint fatüzelésnél fokozottabban oda kell figyelni a kémények tisztítására, ugyanis azok hamar koszolódnak, és visszaáramolhat a füst az égéstérbe.

Faelgázosítás: csak haladóknak

Egyre népszerűbb az úgynevezett faelgázosító technológia, amely egyesíti a gázhasználat tisztaságát a fafűtés alacsony költségével. A faelgázosító kazán lényege, hogy a berendezés nem elégeti, hanem – ahogy a nevében is szerepel – elgázosítja a fát, s az így keletkező gázzal működik. Kóger Gyula, a Gyöngyfű-Mozaik Kft. vezetőjének elmondása szerint gázosításnál a fa fűtőértékének már közel száz százaléka hasznosul. „Emiatt hamu szinte nincs is, s mivel a fából keletkezett gáz ég, a kéményen távozó füst is hasonló, mint a hagyományos vezetékesgáz-rendszerek esetében.” Egy átlagos, 120 négyzetméteres épület esetében már elegendő egy 30 kilowatt teljesítmény körüli faelgázosító, amely nagyjából félmillió forintba kerül. Egy ilyen beruházás a jelenlegi árak mellett öt-hat év alatt térül meg.

Milyen fával fűtsünk?
Fűtésre száraz, keményfát használjunk, ugyanis minél keményebb a fa, annél tovább ég, és annál nagyobb a hatásfoka – tanácsolja Süle Attila. Ilyen az akác, a bükk, a tölgy, a kőris és az összes gyümölcsfa. A puhafák (jegenye, nyár, nyír, hárs) ezzel szemben gyorsabban égnek, és hamarabb kihűl a parazsuk. A fenyők és egyéb tűlevelűek szintén gyorsan égnek, emellett a gyantakristályok miatt pattognak, szikráznak, használatukkor ráadásul sok kátrány rakódik le. Alapszabály, hogy csak nagyon száraz fát használjunk, egyrést mert nagyobb a hatásfoka, másrészt, hogy elkerüljük a füstcső kormosodását. Ezért legalább a vágástól számított kétéves fát használjunk, amelynek nedvességtartama húsz százalék alatti. A száraz helyen tárolt fát használat előtt körülbelül harminc centiméter hosszúságúra ajánlott vágni.