Eljött Obama ideje!

„Gratulálok elnök úr!" – mondta John G. Robert, a Legfelsőbb Bíróság elnöke Barack Obamának, az Egyesült Államok sorrendben 44., ám első afroamerikai elnökének. A tavaly novemberben megválasztott chichagói szenátor előtt felesége, Michelle Obama tartotta Abraham Lincoln bibliáját, miközben kétmillió ember hallgatta Washintgonban lélegzetvisszafojtva az elnöki eskü 35 szavát az interneten és televízión keresztül pedig a világ 140 országában százmilliók figyelték az eseményt.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] A tavaly novemberben megválasztott chichagói szenátor előtt felesége, Michelle Obama tartotta Abraham Lincoln bibliáját
[/caption]

„A remény győzött a félelem felett" – mondta első elnöki beszédében Barack Obama. „A kihívások országunk előtt nagyok, de, – ezt megígérhetem –, szembe fogunk nézni velük!" – mondta, utalva a gazdasági válságra. A külpolitikáról szólva Obama kijelentette: „biztonságunk nem alapulhat csak erőnkön, az igazi biztonság az együttműködésen, egymás kölcsönös tiszteletén alapul."

A beiktatási ceremónia és az azt követő ünnepségek, minden eddiginél nagyobb szabásúak voltak. Becslések szerint a fővárosban a metsző szél ellenére is összesen hárommillió ember jelent meg a különböző eseményeken. Ehhez mérten a biztonsági intézkedések is rendkívüliek voltak: a Belváros nagy részét lezárták az autóforgalom elől, csakúgy, mint a hidakat. Az új elnök első napján Obamára és az ünneplőkre negyvenezer rendőr és katona vigyázott. Az ünnepség költségei meghaladták a 160 millió dollárt, azaz a 32 milliárd forintot.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Százezrek gyülekeztek Barack Obama megválasztott elnök beiktatása előtt
[/caption]

Rémálom, vagy tündérmese?

Súlyos örökséget kap elődjétől Barack Obama. Az ország a belpolitika, a gazdaság és a külpolitika terén is súlyos problémákkal néz szembe. A sokat emlegetett gazdasági válság még csak most kezdi éreztetni hatásait: a legfrissebb előrejelzések szerint 2009–ben az amerikai bankrendszer tőkevesztesége elérheti a 3600 milliárd dollárt, (756 ezer milliárd forintot) ami akár a teljes bankrendszer fizetésképtelenségét is okozhatja. Közben a munkanélküliek száma meghaladhatja a 11 milliót és az államadósság is rekordokat dönthet, elérheti az 1200 milliárd dollárt (251 ezer milliárd forint).

Várhatóan komoly ellenállásba ütközik majd a frissen beiktatott elnök adócsökkentési terve. Sokan kritizálják, hogy a 275 milliárd dolláros program leginkább a középosztálybeli családokat célozza meg, egyedülállóknak 500, pároknak 1000 dollárral kevesebb adót kell majd fizetni. A szegényebbek 1000 dolláros adókedvezményt kapnak gyermekenként, 2500 dolláros adókedvezményt felsőfokú tanulmányokat végző gyerek után az első négy évben.

A választópolgárokat a legjobban a gazdasági válság mellett a bevándorlás problémája aggasztja. Óvatos becslések szerint is évente egymillió illegális bevándorló érkeznek a mexikói határon keresztül. A Bush-kormányzat után az Obama-adminisztrációnak is meg kell bírkóznia a bevándorlók tömegével.

Az egészségügyi rendszer átalakítása láthatóan váratni fog magára, pedig sokan vészharangokat kongatnak a társadalombiztosításból kieső sok millió ember miatt. Különösen nagy nyilvánosságot kapott azoknak az Irakban járt és nyomorékként hazatért veteránoknak az esete, akiknek az ügyeikkel foglalkozó hivatal adminisztrációs hibája miatt egy év után nem folyósították tovább a segélyüket és kizárták őket a betegellátásból is.

Irakkal amúgy is problémája lesz az új elnöknek: a választási kampányban tett ígérete szerint az amerikai csapatokat legkésőbb 2010–ben kivonják az arab államból. A Szenátus ezzel szemben olyan határozatot terjesztett a képviselőház elé, miszerint 2011 végéig maradhatnak amerikai katonák Irakban. Az országban ugyanis nem javult annyit a biztonsági helyzet, hogy az iraki kormány külföldi segítség nélkül is megtarthatná a hatalmát. Obamának így ígérete ellenére tovább kell itt azokat a csapatokat állomásoztatnia, amelyekre égető szükség lenne Afganisztánban.

[caption id="" align="aligncenter" width="460"] Barack Obama, az Egyesült Államok 44. elnöke
[/caption]

Az ázsiai országban ugyanis ha lehet még rosszabb a helyzet, pedig itt a NATO–tagországok, köztük hazánk is, komoly katonai segítséget nyújtanak a túlterhelt amerikai erőknek. A déli tartományokat, illetve a pakisztáni határvidéket az elmúlt hét évben sem sikerült a megszálló erőknek ellenőrzés alá vonni, ráadásul Obama a Kabulban székelő Hamid Karzai afgán elnökkel is tengelyt akasztott, amikor afganisztáni látogatásán élesen bírálta az államfőt.

Izrael Gáza ellen indított offenzívája is rosszkor jött az új amerikai adminisztrációnak, hiszen a meggondolatlan katonai akció magával sodorta a zsidó állam és Szíria között éppen csak megindult béketárgyalásokat és jelentősen rontotta a Jeruzsálem illetve más moszlim államok közötti kapcsolatokat.

Nem sokan sírják vissza Bush elnökségét

Pitiánernek tűnő választási vitán kuncogott a világ az új évezred első napjaiban, amikor Floridában már harmadszor futottak neki, hogy újraszámolják a 2000 novemberi elnökválasztáson leadott voksokat. A perpatvar tétje azonban mindennél nagyobb volt: Bill Clinton után vajon demokrata utóda, Al Gore vagy Texas 54 éves republikánus kormányzója, George W. Bush költözhet be a Fehér Házba?

A végeredmény utóbbinak kedvezett, annak ellenére, hogy kevesebb szavazatot szerzett ellenfelénél. Hogy mi szólt a középszerű Bush mellett? A korábban inkább alkoholizmusáról híres Bush minden korábbinál nagyobb adócsökkentést hirdetett. Tehette: a kilencvenes évek konjunktúrája megfelelő alapot teremtett terveihez.

2001 januárjában így egy kellemesnek mutatkozó elnökség ígéretével lépte át az ovális iroda ajtaját. Szeptember 11-én azonban nem mindennapi kihívással szembesült. És az al-Kaida összehangolt terrorakciója után azt tette, amit azóta sokszor láthattunk tőle: a karikaturisták által csak majompofának titulált arcéllel biztosította népét a New York-i Világkereskedelmi Központ romjainál arról, a helyén van. Népszerűsége 90 százalék fölé kúszott.

Következő lépései, elsősorban az al-Kaida fészkének tartott Afganisztánban a tálibok uralma ellen indított katonai akció, illetve a terroristagyanús személyek (mindenki) ellenőrzése még a többség határozott elfogadására találtak – legalábbis Amerikában. Kieresztette azonban a szellemet a palackból: Bush pillanatok alatt az első számú közellenséggé vált az iszlám világban.

Aztán lassan Európában is. Az Európai Uniót mindenesetre végzetesen megosztotta külpolitikája, különösen a Szaddám Huszein iraki diktátor megdöntésére 2003 márciusában – valótlan indokokkal – indított hadjárat. Jóllehet az iraki diktátor hatalma kártyavárként omlott össze, Bush-nak távolról sem volt olyan szerencséje, mint édesapjának. Neki néhány napra volt szüksége, hogy 1991-ben elérje célját – a kuvaiti megszállás végét – Irakban. Fia ehhez képest hat évig próbált kiutat találni az országból, amelyet Huszein helyett helyi terroristák ejtettek foglyul.

Elsősorban ezzel magyarázható, miért esett a 2004-ben még 50,7 százalékkal újraválasztott Bush népszerűsége a történelmi csúcspontról történelmi mélypontra, mindössze 28 százalékra. Az sem segített, hogy a korábban már sikerként elkönyvelt Afganisztánban is újraéledtek a legyőzött tálibok, és az elmúlt hónapokban egyre súlyosbodó gazdasági válságért is őt teszik felelőssé hazájában.

A legsúlyosabb bakit azonban második ciklusa nyolcadik hónapjában követte el Bush. 2005 augusztusának végén New Orleans nyolcvan százaléka került víz alá, amikor a Katrina hurrikán okozta áradás áttörte a louisianai várost övező gátakat. Miközben a metropolisban káosz uralkodott, Bush nyaralt, a szövetségi kormány tétlenkedett.
Nem véletlen, hogy tavaly nyáron, amikor újabb hurrikán fenyegette a várost, Bush és a Republikánus Párt minden korábbinál nagyobb felhajtással igyekezett mutatni, átérzi a problémát. Ez sem volt azonban elég: Obama meggyőző, hat százalékos előnnyel győzte le a novemberi elnökválasztáson a republikánus ellenfelét, John McCaint, és Busht is kevesen sírják vissza.

Európa várja Barack Obamát

Az EU soros cseh elnöksége arra törekszik, hogy mielőbbi csúcstalálkozót szervezzen Barack Obama, az új amerikai elnök, illetve az Európai Unió állam- és kormányfői között.

"Szívesen megszerveznénk Obama európai látogatását" - mondta kedden Brüsszelben Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter. Megerősítette azokat a sajtójelentéseket, miszerint Prága úgy gondolja, hogy az EU-amerikai csúcstalálkozó a NATO áprilisi csúcstalálkozójához kapcsolódhatna.

Az észak-atlanti szervezet április 3-án és 4-én tartja csúcstalálkozóját a franciaországi Strasbourgban, illetve az elzászi nagyvárossal átellenben, a Rajna német oldalán fekvő Kehlben. Előtte, április 2-án, Londonban G-20-as csúcstalálkozó szerepel a diplomáciai naptárakban.

Schwarzenberg megfogalmazása szerint a 27-ek az Obamával való találkozón szeretnék megerősíteni az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok stratégiai jelentőségét. A cseh diplomácia irányítója február elején Washingtonba utazik, hogy rávegye Hillary Clinton amerikai külügyminisztert az csúcs megszervezésére.

Barack Obama beiktatását az unió részéről nyilatkozatban üdvözölte José Manuel Barroso, az Európai Bizottság, valamint Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke. Barroso történelmi jelentőségűnek nevezte Obama elnöki megbízatását, és felszólította a Fehér Ház új lakóját arra, hogy munkálkodjanak együtt a transzatlanti kapcsolatok elmélyítése érdekében.

"Szívesen megszerveznénk Obama európai látogatását" - mondta kedden Brüsszelben Karel Schwarzenberg cseh külügyminiszter. Megerősítette azokat a sajtójelentéseket, miszerint Prága úgy gondolja, hogy az EU-amerikai csúcstalálkozó a NATO áprilisi csúcstalálkozójához kapcsolódhatna.

Az észak-atlanti szervezet április 3-án és 4-én tartja csúcstalálkozóját a franciaországi Strasbourgban, illetve az elzászi nagyvárossal átellenben, a Rajna német oldalán fekvő Kehlben. Előtte, április 2-án, Londonban G-20-as csúcstalálkozó szerepel a diplomáciai naptárakban.

Schwarzenberg megfogalmazása szerint a 27-ek az Obamával való találkozón szeretnék megerősíteni az Egyesült Államokhoz fűződő kapcsolatok stratégiai jelentőségét. A cseh diplomácia irányítója február elején Washingtonba utazik, hogy rávegye Hillary Clinton amerikai külügyminisztert az csúcs megszervezésére.

Barack Obama beiktatását az unió részéről nyilatkozatban üdvözölte José Manuel Barroso, az Európai Bizottság, valamint Hans-Gert Pöttering, az Európai Parlament elnöke. Barroso történelmi jelentőségűnek nevezte Obama elnöki megbízatását, és felszólította a Fehér Ház új lakóját arra, hogy munkálkodjanak együtt a transzatlanti kapcsolatok elmélyítése érdekében. obama Százezrek gyülekeztek Barack Obama megválasztott elnök beiktatása előtt Barack Obama, az Egyesült Államok 44. elnöke A tavaly novemberben megválasztott chichagói szenátor előtt felesége, Michelle Obama tartotta Abraham Lincoln bibliáját -->