Hamis magyar áruk a karácsonyfa alatt

Ez a visszaélés azért veszélyezteti a hazai termelők érdekeit, mert az emberek több, mint fele hajlandó akár többet is fizetni egy termékért, ha az magyar termelőtől származik – jelentette ki Herczog Edit, EP-képviselő, fogyasztóvédelmi szakpolitikus egy friss kutatásra hivatkozva. Az európai szabályok szerint a termék lényeges tulajdonsága a származási helye, és aki erről megtévesztő információt ad közre, az tisztességtelen piaci magatartást folytat, ami büntetendő.

A 2008 őszén ezerfős reprezentatív mintán végzett kutatás során a megkérdezettek több, mint fele válaszolt úgy, hogy gyakran vagy mindig megnézi, hogy honnan származik a megvásárolni kívánt termék. Egyötöde néhány terméknél megnézi, másoknál nem, és 15 százalék körül mozog azoknak az aránya, akik ritkán, illetve sosem nézik meg. Legtudatosabb fogyasztónak a nők bizonyultak; az is igaz azonban, hogy a magasabb iskolai végzettségűek és az idősebbek is az átlagnál gyakrabban vizsgálják meg a termékeket a vásárlás előtt.

A megkérdezettek több, mint fele gyakran vagy mindig előnyben részesíti a magyar árut a külföldi termékekkel szemben. Közel harmaduk mindig, negyedük gyakran tesz így. A fogyasztók negyede a terméktől teszik függővé, hogy magyar vagy külföldi terméket választanak. Végül 10-10 százalék körül vannak azok, akik ritkán vagy sosem részesítik előnyben hazánk termékeit más országok termékeivel szemben. Az idősekre és középkorúakra a legjellemzőbb, míg a fiatalokra a legkevésbé a magyar termékek szeretete.

Ha nem a magyar, hanem az uniós termékekre kérdeznek rá, akkor megfordulnak az arányok: többen vannak azok, akik ritkán vagy sosem részesítik előnyben az EU-s termékeket. Közel negyven százalék válaszolt úgy, hogy sosem vagy ritkán, és körülbelül harminc százalék gyakran vagy mindig.

Érdekes módon az a kérdés, hogy hajlandó-e többet fizetni a hazai termékért, erősen megosztotta a kérdezetteket: a válaszadók valamivel több, mint fele, 53 százaléka válaszolt igennel, és 44 százaléka válaszolt nemmel a kérdésre.

Minden harmadik megkérdezettel (36,5%) fordult már elő, hogy hazaiként kívántak neki eladni nem magyar termelőtől származó terméket, minden nyolcadikkal rendszeresen. Érdekes, hogy míg 10 kistelepülésen élőből 7 sosem találkozott hamisan magyarnak feltüntetett termékkel, addig 10 budapestiből csak 4 nem tapasztalt még ilyet, 6 igen.

Most, az ünnepi bevásárlások időszakában, amikor az éves fogyasztás negyedét költjük el az üzletekben, különösen fontos, hogy csak valódi magyar termék kerüljön a karácsonyfa alá, vagy az ünnepi asztalra – jelentette ki a kutatás eredményét kommentálva Herczog Edit európai parlamenti képviselő, fogyasztóvédelmi szakpolitikus. Mint mondta, ez a magyar termelők, a magyar gazdaság és a tisztességes kereskedők érdeke is, hiszen a jelenlegi gazdasági válsághelyzetben azzal tesz a legtöbbet az egyszerű fogyasztó a magyar gazdaság és a hazai munkahelyek megóvása érdekében, ha valódi magyar árukat vásárol.

A hamisítás kérdésében egyébként nem csak az európai, de a magyar jogszabályok is egyértelműen rendelkeznek. Az élelmiszertörvény, a versenytörvény valamint a fogyasztóvédelmi törvény idén életbelépett módosításai kimondják, hogy a termék lényeges tulajdonsága a származási helye, és aki erről megtévesztő információt ad közre, az tisztességtelen piaci magatartást folytat, ami büntetendő.

D. T. -->