Hírek

2008.08.26. 06:52

Virágzó használtcikk-üzletek

Mind többen próbálnak meg vásárlásaikon spórolni, mégpedig úgy, hogy mások használt ruháit, bútorait vagy épp műszaki cikkeit pakolják kosarukba. Azt azonban csak kevesen tudják, hogy ilyen esetben is számos joga van a vásárlónak.

Hampl Márta

[caption id="" align="alignleft" width="465"] Sokaknak kedves hely a turi: igazán jó cuccokat is ki lehet túrni bagatell árért. – FOTÓ: KALLUS GYÖRGY
[/caption]Meredeken ível felfelé a használtcikk-üzletek népszerűsége. A szakértők szerint a magyarázat egyszerű: a reálbérek csökkenésével mind kevesebb az emberek pénze, és ezért mind többen választják a rendkívül olcsó használtcikk-boltokat. Júniusban 2,7 milliárd forintot költött el a magyar lakosság ilyen üzletekben – olvasható a statisztikai hivatal legfrissebb kimutatásában –, tíz százalékkal többet, mint az előző év hatodik hónapjában.

„Bár az elmúlt két hónapban a nyári szabadságolások miatt megcsappant a forgalmunk, összességében mind többen térnek be hozzánk, és távoznak egy szatyornyi használt ruhával. Ennek csupán az az oka, hogy egyre szegényebbek az emberek, így mindenki azon próbál spórolni, amin csak lehet” – véli Dudás Klára, egy használtruha-üzlet vezetője.

Tény, a különböző turkálókban – legyen szó akár ruházatról vagy akár lakberendezési tárgyról – széles kínálattal és alacsony árakkal várják a takarékoskodó vásárlókat. Mielőtt azonban leírnánk magunkban az ilyen jellegű boltokat, amiért levetett holmikat árusítanak, nem árt tudni, hogy – akár csak a normál üzletekben – a vásárlónak itt is vannak jogai. Eitmann Norbert, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület jogászának segítségével a következő néhány pontban azokat a tudnivalókat gyűjtöttük össze, amelyekkel jó, ha tisztában van az ember, amikor használtcikk-kereskedésben vásárol.

Még a turkálóban is lehet reklamálni
A Polgári Törvénykönyv alapján a használtcikkeket forgalmazó kereskedőnek egy évig kell garantálnia portékájának szavatosságát. Ennek értelmében a vásárlástól számított hat hónapon belül az eladó köteles visszavenni, megjavíttatni a minőségileg kifogásolt, tönkrement terméket, vagy a vételárát visszafizetni, hacsak nem bizonyítani tudja, hogy a vevő okozta a kárt. Hat hónap elteltével viszont a vásárlónak kell bebizonyítania az igazát, és neki kell megoldania a meghibásodott termék szervizelését is. Így vagy úgy, ne hagyjuk magunkat megvezetni azokban az használtcikk-üzletekben, ahol az „Utólagos reklamációt nem fogadunk el” tábla ékeskedik a falon.

Mi a különbség a jótállás és a szavatosság között?

A jótállás (más néven garancia) és a szavatosság keretében ugyanazokat az igényeket lehet érvényesíteni, az eltérés a kettő között a helytállási kötelezettség időtartamánál és a bizonyítási kötelezettségnél mutatkozik meg. A jótállás azt jelenti, hogy a kereskedő, illetve a gyártó garantálja, hogy bizonyos időtartamon belül a termék kifogástalanul fog működni, és ez alól a felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítani tudja, hogy a vevő nem használta rendeltetésszerűen a terméket. Szavatossággal az eladó azért vállal felelősséget, hogy az eladáskor hibátlan terméket adott át a vevőnek, tehát nincs olyan rejtett hibája, amely csak később fog kiderülni.

Kinek kell intézni a szervizelést?
Ha nem tud a kereskedő és a vevő dűlőre jutni, hogy kinek a hibájából nyúlt ki a használt póló, vagy égett ki a levetett hajsütővas, akkor az első félévben az eladó kötelessége annak a szakértőnek a felkutatása, aki megállapítja a hiba pontos okát. Ezután természetesen a javíttatást is az eladónak kell intéznie.

Mi a teendő, ha nem sikerül megegyezni?
Ha nem enged a kereskedő a saját igazából, érdemes elkérni a vásárlók könyvét. A jegyző által hitelesített füzetbe bekerült panaszt ugyanis a kereskedőnek harminc napon belül írásban kell megválaszolnia. A válaszlevélben tájékoztatnia kell a vásárlót arról, hogy ha nem ért egyet az abban foglaltakkal, úgy panaszával milyen szervekhez fordulhat.

Hol lehet még panaszkodni?
Ha nem jártunk sikerrel a vásárlók könyvével, akkor érdemes a békéltető testülethez fordulni. Minden megyében működik kereskedelmi kamara, amelynek van külön békéltető testülete. A békéltető tárgyalás keretében összeültetik a vitában álló feleket, és közösen próbálnak megoldást találni a kétes ügyre. A vevőnek ezért egy fillért sem kell fizetnie: a békéltetés költségeit az állam állja.

Ezek is érdekelhetik