Hírek

2008.08.03. 00:03

Kína készen áll az olimpiára

Hatezer magyar készül minden idők legnagyobb olimpiájára, amely pénteken kezdődik Pekingben. Kína budapesti nagykövete a játékokról és arról is beszélt lapunknak, miért csökken az itteni kínai kolónia létszáma.

Gyükeri Mercédesz – Újvári Miklós

[caption id="" align="aligncenter" width="465"] Zhang Chunxiang: remélem, az Amnesty International egyszer leveszi a színes szemüveget, elismerik a kínai vívmányokat, és objektívabb, egyben konstruktívabb véleményt fogalmaznak meg
[/caption]– Néhány nap múlva kezdődik Pekingben az olimpia. Ezzel kapcsolatban több bírálat érte Kínát. Elsősorban a pekingi szmog aggasztja a világot és a sportolókat. Mi lehet a megoldás a légszennyezésre? 
– A játékoknak helyet adó települések és a kormány együtt koordinálja a levegő tisztaságáért folytatott munkát. Sok konkrét intézkedést tettek már, de az olimpia idején olyan ideiglenes előírások is várhatók, mint hogy a páros és a páratlan rendszámú autók csak felváltva közlekedhetnek. Bízom abban, hogy nem csak az olimpia idején tudjuk biztosítani a tiszta környezetet, de az eredményeket utána is fenn tudjuk tartani.
 
– Jogvédő szervezetek, elsősorban az Amnesty International (AI) ugyanakkor a kínai emberi jogi helyzettel kapcsolatos aggályainak ad hangot. Mit gondol ezekről a bírálatokról?
– Azt hiszem, akik ismerik Kínát, nem értenek egyet az AI-vel. A nyitás és reformpolitika végrehajtása óta óriási előrelépés történt az emberi jogok területén Kínában. A legfontosabb, hogy az ország meg tudta oldani az 1,3 milliárdos lakosság élelmezésének problémáját. Ezzel pedig a legalapvetőbb emberi jogot, az élethez való jogot biztosították. Ha Kínában járnak, láthatják, milyen gyorsan fejlődik a gazdaság, a lakosság életszínvonala is napról napra emelkedik. Ezt pedig a törvények biztosítják. De a szecsuáni földrengés után is láthatta az egész világ, hogy a kínai kormány először az emberekre gondolt, ez alapján szervezte meg a mentési munkálatokat. Remélem, az AI egyszer leveszi a színes szemüveget, elismerik a kínai vívmányokat, és objektívabb, egyben konstruktívabb véleményt fogalmaznak meg.
 
– A márciusi tibeti zavargások és az azt követő nyugati reakciók mennyiben befolyásolják az olimpia megrendezését?
– Azokat az eseményeket a dalai láma csoportja szándékosan és szervezetten idézte elő. Sok helyi lakost bántalmaztak, a gyújtogatók nagy kárt okoztak nekik. A dalai láma csoportja a nyugati sajtó felé is felelőtlen nyilatkozatokat tett, amaz pedig egyoldalúan tudósított az eseményekről. Tagadhatatlan, a szervezők egyik célja éppen az volt, hogy negatívan befolyásolják az olimpiai előkészületeket. A nyugati média egy része is tudatosan összeköti a két dolgot, pedig semmi közük egymáshoz. Peking és a tibeti önkormányzat egyébként azóta biztosította a tibeti nép jogait. Az elmúlt hónapra már nagyjából helyreállt a közrend a tartományban, már engedélyezik külföldiek beutazását is.
 
– Soha ennyi sportoló nem indult még olimpián. Kína mit remél a pekingi találkozótól?
– A rendezés nagyban segít ahhoz, hogy a világ megismerje a kínai helyzetet, a reform és a nyitás politikája által elért eredményeket, és erősödjön a bizalom a kínai partnerekkel szemben. Szeretném elmondani a magyaroknak, hogy Kína készen áll. Tudom, hogy a magyar olimpiai delegáció is felkészült. Remélem, hogy a magyar olimpikonok és paralimpikonok szép eredményeket érnek el.
 
– Magyarországon mekkora az érdeklődés az olimpia iránt?
– A kiadott vízumok száma is mutatja, mennyire érdekli a magyarokat az olimpia.
 
– Hány magyar utazik Kínába ebben az időszakban?
– Összesen hatezren, közülük csak a játékokra kibocsátott vízumok száma háromezer körül van. Nem egyszerű azonban megállapítani, ki miért indul: lehet, hogy valaki igazából üzleti partnerekkel tárgyal, csak közben benéz a játékokra. Az mindenesetre sokatmondó, hogy a közvetlen légijáratokra már nem lehet jegyet szerezni.
 
– Kína rohamléptekben fejlődik, miközben a világ nyugati részén megtorpant a gazdaság. Kínában is érezhetők a válság jelei?
– Az olajár emelkedése, a gyenge dollár vagy a világszerte fokozódó pénzromlás hatását természetesen a kínai gazdaság is megérzi. Arról sem feledkezhetünk meg, hogy az elmúlt hónapokban Kína két természeti katasztrófát, egy pusztító ciklont és egy súlyos földrengést is átvészelt. Erős kezű irányítással azonban Kína ellensúlyozni tudja ezeket a negatív hatásokat, és gyors fejlődést tud fenntartani. Idén az első fél évben a növekedés elérte a 10,4 százalékot.
 
– A szecsuáni földrengés utáni újjáépítésben Magyarország is kivette a részét. Milyen segítséget kaptak?
– Magyarország vezetői rögtön együttérzésüket fejezték ki a tartomány lakosságának. Természetesen sok cég és magánszemély is segítséget nyújtott, a kormány pedig sátrakat, víztisztító berendezéseket küldött, összesen 320 ezer dollár értékben. És az elsők között hívtak meg a katasztrófa sújtotta területeken élő gyermekeket. Hétfőn érkeznek három hétre. Összesen ötvenen üdülnek a Balatonnál, Zánka után pedig Csillebércen pihennek majd. 
 

Névjegy:

Zhang Chunxiang 1948. júliusában született a Kína Henan tartományában.

1974-ben tolmácsként kezdte diplomatakarrierjét Pakisztánban. 1979-től Kína pakisztáni nagykövetségének attaséja, majd titkára.

1984-től a kínai külügyminisztériumának ázsiai főosztályán dolgozott

1987-től karachi konzul.

1995-1999 között a pakisztáni nagykövetség tanácsosa, 1999-2001 között Kína houstoni főkonzulja. 2001-ben nagykövetként tért vissza Pakisztánba.

Budapesten 2007 óta nagykövet.

Nős, egy fia és egy lánya van

 – Gyurcsány Ferenc tavalyi látogatása idején egy kínai márkás cikkeket összefogó központ, illetve egy csomagolásgyártó üzem létesítéséről kötöttek megállapodást. Hogyan állnak ezek a beruházások?
– A kínai márkás cikkek központja mind a magyar, mind a kínai féltől támogatást kapott. Már bejegyezték itt az illetékes kínai vállalatot, most kint keresik a cégeket a Budapesten létesülő központhoz. Ami pedig az Alsózsolcán létesülő üzemet illeti: ennek a cégnek is megtörtént már a bejegyzése Magyarországon, a befektetők többször jártak is itt. A közeljövőben ez a beruházás is megkezdődhet.
 
– Terveznek még hasonló volumenű fejlesztéseket?
– A Sencsenből származó PYD csatlakozott a harmadik generációs mobilhálózat fejlesztéséhez Magyarországon. A Hisense Szombathelyen működő televíziógyára pedig bővíti kapacitását.
 
– Kínában most ért véget a magyar kulturális évad, de ez sem kellett ahhoz, hogy az országban mindenki ismerje például Petőfi Sándor nevét. Mi magyarok viszont alig tudunk valamit a kínai kultúráról. Hogyan lehet ezen segíteni?
– Petőfit valóban ismerik, én is már kiskoromban hallottam a magyar költőről. Azzal azonban nem értek egyet, hogy a magyarok ne ismernék a kínai kultúrát. Egyre többen érdeklődnek a nyelv iránt is: több egyetemen működik már kínai szak, az sem ritka, hogy magyarok Kínában végzik tanulmányaikat. De gondoljanak csak arra, a kungfu vagy a taj-csi mennyire népszerű, és a testvérvárosi kapcsolatok is virágoznak. Jövőre pedig a Kína és Magyarország közötti diplomáciai kapcsolatok felvételének hatvanadik évfordulójára kulturális fesztivállal készülünk.
 
– Egymás megismerését nem nehezíti, hogy vízumkényszer áll fenn a két ország között? Miért van erre szükség?
– Mi a viszonosság elvét vesszük figyelembe: ha a magyarok biztosítják a vízummentességet, mi is így teszünk. Ez a kilencvenes évek elején már megtörtént, de amikor nagy számban érkeztek ide kínaiak, Budapest úgy döntött, mégis szükség van a beutazási engedélyre. De úgy látom, a rendszer zökkenőmentesen működik, bár az utóbbi időben, főleg a schengeni rendszer magyarországi átvétele után nehezebbé vált magyar vízumot szerezni a kínai állampolgároknak. Több panaszt kaptunk ezzel kapcsolatban Pekingből.
 
– Létezik egy városi legenda a Magyarországon élő kínai közösségről. Azt beszélik, nálunk hivatalosan egyetlen kínai állampolgár sem hal meg, mondván, akkora értéke van a kínai útlevélnek.
– Erre inkább a kínai szokások adnának magyarázatot. Van egy közmondásunk: ha leesik a fa levele, abból lesz a fa gyökere. Vagyis az idős emberek inkább hazatérnek, ha pedig betegek, inkább otthon gyógyíttatják magukat. Azt is figyelembe kell venni azonban, hogy a kínai kolónia tagjai többnyire fiatalok. Tíz-húsz évvel ideérkeztük után is még csak a negyvenedik évükben járnak. 
 
– Hányan élnek most itt?
– A statisztika szerint tízezernél többen. Mostanában azonban nagyon lecsökkent az itteni kínaiak létszáma. A kilencvenes években ez elérte a harmincezret is.
 
– Mi lehet erre a magyarázat?
– Egyre nehezebb itt kereskedni. Otthon a fejlődés révén már jobb lehetőségek nyílnak meg.

1974-ben tolmácsként kezdte diplomatakarrierjét Pakisztánban. 1979-től Kína pakisztáni nagykövetségének attaséja, majd titkára.

1984-től a kínai külügyminisztériumának ázsiai főosztályán dolgozott

1987-től karachi konzul.

1995-1999 között a pakisztáni nagykövetség tanácsosa, 1999-2001 között Kína houstoni főkonzulja. 2001-ben nagykövetként tért vissza Pakisztánba.

Budapesten 2007 óta nagykövet.

Nős, egy fia és egy lánya van Zhang Chunxiang: remélem, az Amnesty International egyszer leveszi a színes szemüveget, elismerik a kínai vívmányokat, és objektívabb, egyben konstruktívabb véleményt fogalmaznak meg Kínai nagykövet -->

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!
Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a baon.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!