Gyengül a forint az oroszok miatt

A nemzeti valutát reggel még a 234 forint/eurós szinten jegyezték, dél körül azonban esésnek indult a fizetőeszköz, és meg sem állt a 237-es szintig. Délután némi korrekció játszódott le, és 236 körül stabilizálódott az árfolyam.

A devizapiaci viszonylatban jelentősnek mondható mozgás mögött külföldi tényezők álltak. Egyrészt a dollár újfent erősödésnek indult az euróval szemben, ami megmozgatta az úgynevezett feltörekvő térség (ide tartoznak a kelet-közép-európai országok, köztük hazánk is) valutáit. Az összefüggés egyszerű: a dollár azért erősödik, mert a befektetők újra felfedezték maguknak magát a valutát és az amerikai értékpapírokat is. A vásárlásokat viszont finanszírozni kell, az ehhez szükséges pénzt pedig az Európai Unióból, továbbá a feltörekvő piacokról vonják el.

A másik tényező az orosz piac mind erőteljesebb zuhanása, kedden a moszkvai tőzsde hat százalékot esett (az elmúlt három hónapban így már csaknem negyven százalékot), és tovább gyengült a rubel is. Mindez pedig az egész kelet-európai térséget befolyásolta. Az oroszországi piaci pánik politikai eredetű, és az egyre keményebb és nacionalistább kurzussal, Putyin miniszterelnök és Medvegyev elnök egyre keményebb hangvételével hozható összefüggésbe (amire a grúz-orosz háború tett rá még egy lapáttal).

Mélyben a német cégek hangulata
Hároméves mélypontra zuhant a német vállalati szféra hangulatát jelző mutató. Az Ifo német gazdaságkutató által összeállított, és ezért Ifo-indexnek nevezett mutatószám 94,8 pont lett augusztusban az előző havi 97,5 pont után. Az elemzők előzetesen 97,2 pontot vártak. Az index esése arra utal, hogy lassul a német gazdaság növekedése, ami előbb-utóbb az egész Európai Unióra hatással lehet.