Hírek

2008.08.29. 07:31

A korszerű repülőgépek kora jön

A minden eddiginél sikeresebb kecskeméti repülőnap alkalmából a magyar katonapolitika időszerű kérdéseiről beszélgettünk Szekeres Imre honvédelmi miniszterrel.

Balai F. István – Gazsó László

[caption id="" align="alignleft" width="465"] Magyarország úgy tudja a NATO-ban érvényesíteni érdekeit, ha a döntés-előkészítésben is részt vesz. FOTÓ: TAPODI KÁLMÁN
[/caption]– Hogyan értékeli a kecskeméti repülőnap eseményeit? A látvány arányban állt a költségekkel?
– Örülök, hogy az időjárás nem szólt közbe, a nézők pedig látványos produkciókban gyönyörködhettek, amelyek tükrözték a részt vevő országok légvédelmének erejét is. Elővételben 45 ezer jegy kelt el, szombaton közel ötvenezren, vasárnap pedig annál is többen látogattak el a repülőnapra. Ez a bevétel a szponzorok támogatásaival együtt már fedezi a rendezvény költségeit. A nézőcsúcs azért is nagy öröm és megtiszteltetés, mert jelzi, hogy a társadalom érdeklődéssel és elismeréssel fordul a katonai repülés és a Magyar Honvédség felé. A repülőnapot páratlan években szoktuk rendezni, az idei kivétel. A magyar honvédség megalakulásának 160., valamint a légierő hivatalos megalakulásának 70. évfordulóját ünnepeljük.

– Az ünnepet beárnyékolják a közelmúlt sajnálatos halálesetei. Megvan-e a vizsgálatok eredménye, s milyen tanulságokat vontak le a tragédiákból?
– Tűzszerész katonáinkat csapdába csalták. Tehát nem a felkészítésük szakmai hiányosságai vagy az eszközök elégtelensége okozta a bajt. Felszereltségük a lehető legkorszerűbb, védelmük érdekében persze hatékony együttműködésre van szükség a felderítésben a szövetséges erőkkel. Persze szerzünk be új eszközöket is. Tűzszerészeink egyelőre csak a magyar egység védelmével kapcsolatos feladatokat látják el, s az újabb, az ötödik váltás kiutazása után vesszük át ismét a teljes feladatkörünket. A repülőbalesetek kivizsgálását civil hatóságok, többek között a nemzeti légügyi hatóság és az ügyészség folytatja, de még nem végeztek. Ha leteszik a vizsgálati eredményt, utána kerül sor az esetleges katonai felelősség megállapítására is a megfelelő parancsnoki rendben. Felvetődött az a nehéz kérdés, hogy ilyen előzmények után hogyan népszerűsítsük a katonai repülést, de végül – rábeszélésemre – Bochkor Gábor rádiós újságíró a balesetek ellenére is vállalta, hogy végigcsinálja a kiképzést. A repülőnap is mutatja, hogy képesek vagyunk megfelelő biztonsággal ellátni a feladatokat.

Névjegy

1950. szeptember 9-én született Szolnokon.

1974-ben vegyipari rendszermérnöki diplomát szerzett Veszprémben.

1977-ben egyetemi doktori címet szerzett.

1985-től tagja lett Veszprém város tanácsának, ahol tanácselnök-helyettes lett.

1989 októberétől az MSZP megyei pártszervezetének első elnöke.

1990-től az MSZP országos elnökségének tagja.

1994-től országgyűlési képviselő a Jászapáti-központú 2. sz. Jász-Nagykun-Szolnok megyei választókerületben, egyben 1998-ig a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, és az MSZP országgyűlési frakcióvezetője.

2002-től 2004-ig ismét a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára.

2006-tól miniszter.

Nős, két gyermek édesapja.

– Melyek a légierő fejlesztésére vonatkozó legfontosabb elképzelések?
–  A közelmúltban egy konferenciát szervezett erről a katonai vezetés, amely arra a megállapításra jutott, hogy az egyik döntő kérdés a stratégiai légi szállítás biztosítása. Nagyot léptünk előre, amikor beszálltunk a NATO nehéz szállítóezredének létrehozásába, s így az összköltség két százalékának vállalásával biztosítjuk a Magyar Honvédség számára a probléma végleges megoldását. Közismert, hogy ez Pápára települ, ami gazdasági szempontból is nagy jelentőségű, hiszen munkahelyet hoz létre. A másik feladat a légtérellenőrzés. Felgyorsítottuk a Gripenek rendszerbe állítását. A bemutatón is repültek, és augusztus 20-án is. A MiG–29-eseket és az Albatrosokat jövőre kivonjuk a hadrendből. Felvetődött az értékesítésük is, én azt szeretném, ha helikopterre tudnánk cserélni őket. Szükség van azonban több repülési időre, hogy pilótáink biztonságosan repüljenek. A svéd és a cseh kormánytól ajánlatot kaptunk olyan együttműködésre, amellyel a repülési időt növelhetjük. Ezt most tanulmányozzuk, szeretném, ha ötpárti konszenzussal születne döntés. Ami a helikoptereket illeti, megkezdődött a Mi–17-es szállítógépek modernizációja, ebből a típusból újabbakat is vásárolunk. A Mi–8-asokat kivonjuk a hadrendből, mert lejárt az üzemidejük, és drágák. A Mi–24-es harci helikopterek még sokáig megfelelők, ezeket modernizáljuk.

– Októberben Budapesten lesz a NATO-országok védelmi minisztereinek találkozója. Ennek mi a jelentősége, s mit várhatunk a tanácskozástól?
– Magyarország úgy tudja a szövetségben érvényesíteni érdekeit, ha a döntés-előkészítésben is részt vesz. Ezért fontos, hogy Budapesten lesz ez a védelmi miniszteri értekezlet. A szervezet főtitkára és a védelmi miniszterek arra kaptak felkérést, hogy dolgozzák ki a NATO új stratégiáját. Mi az, amit a szövetséges országok területén kívül vállalunk a békefenntartásban, hogyan viszonyulunk stratégiai partnereinkhez, például Oroszországhoz? Az angol miniszterrel közösen kezdeményeztük, hogy a téma jelentőségére tekintettel az októberi budapesti tanácskozást előzze meg Londonban egy egyeztetés, ahol ugyanazok a résztvevők vitatják meg a kérdéseket, hogy októberben lehetőleg konszenzusra juthassunk.

– Mi várható Grúzia NATO-tagságának kérdésében?
– Az állam- és kormányfők Bukarestben úgy határoztak, hogy decemberben a NATO-országok külügyminisztereinek szintjén szülessen döntés a lehetséges bővítés üteméről Grúzia és Ukrajna irányába. Ez az állásfoglalás érvényben van annak ellenére, hogy súlyos konfliktus alakult ki a Kaukázusban.

– Milyen politikai hozadéka lehet annak, hogy ön jelen volt az olimpia megnyitóján?
– A megnyitón mint a triatlon- szövetség elnöke vettem részt, viszont találkoztam a kínai honvédelmi miniszterrel is. Ez fontos, mert Kínában a hadsereg komoly belpolitikai tényező is. Ha a két ország viszonyában valamit a hadsereg is lényegesnek tart, annak nyert ügye lehet, ezért fontos a jó kapcsolat. Örülök, hogy a kínai miniszter elfogadta a meghívásomat, és első külföldi útja Budapestre vezet.

– Sokan sokféleképpen értékelik a magyarok olimpiai szereplését. Ön mit gondol róla?
– Sajnos az olimpiai szereplésünk nem volt olyan, mint ahogy megszoktuk. Jó lenne, ha nem a várható bűnbakkeresés követné a versenyeket, hanem végre komolyan áttekintenénk, hogy mi történt az elmúlt húsz évben a magyar sportban, s végre tényleg az utánpótlás nevelésére helyeznénk a hangsúlyt.

– Ha lesz jövőre is repülőnap, önt továbbra is honvédelmi miniszterként, esetleg ellenzéki politikusként, netán miniszterelnökként üdvözölhetjük?
– Remélem, hogy kormánypárti politikusként. Honvédelmi miniszterként kiválóan érzem magam a bőrömben. Sőt jövőre esetleg én is repülhetek egy MiG–29-esen a légi bemutatón. A repülőorvosi vizsgálatot megcsinálták, az orvosok szerint alkalmas vagyok rá.

1974-ben vegyipari rendszermérnöki diplomát szerzett Veszprémben.

1977-ben egyetemi doktori címet szerzett.

1985-től tagja lett Veszprém város tanácsának, ahol tanácselnök-helyettes lett.

1989 októberétől az MSZP megyei pártszervezetének első elnöke.

1990-től az MSZP országos elnökségének tagja.

1994-től országgyűlési képviselő a Jászapáti-központú 2. sz. Jász-Nagykun-Szolnok megyei választókerületben, egyben 1998-ig a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára, és az MSZP országgyűlési frakcióvezetője.

2002-től 2004-ig ismét a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkára.

2006-tól miniszter.

Nős, két gyermek édesapja. Magyarország úgy tudja a NATO-ban érvényesíteni érdekeit, ha a döntés-előkészítésben is részt vesz. FOTÓ: TAPODI KÁLMÁN Szekeres Imre -->

Ezek is érdekelhetik