Veszélytelen volt az óriásbomba

A ferencvárosi malom bontásánál hétfőn másfél méter mélységben találtak a munkások egy becslések szerint kéttonnás óriásbombát Budapesten. A rendőrség kedden lezárta egy kilométeres sugarú körben a helyszínt, a közlekedés leállt, 16 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát. A bombatest kiemelése után, több, mint nyolc órával a környék lezárása után kiderült, a SB 1000-es aknahatású német repülőbomba valójában már hatástalan volt. Azt vélhetőleg már a háború után hatástalanították.

[caption id="" align="alignright" width="450"] A rendőrök lezárták a környéket és 16 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát
[/caption]9 óra
Bontási terület Budapest IX. kerületének egyik leggyorsabban változó részén, nem messze a Nemzeti Színháztól és a Művészetek Palotájától. Az egykori ferencvárosi malom épülete már nem áll, területén félig lebontott épületek, fa- és vasgerendák, kőhalmok, romok. Közöttük egy második világháborús bomba, mint utóbb kiderül, a betonba fúródva. A környező utcákat a rendőrség lezárja, fotósok és újságírók gyülekeznek a „Police” feliratú kordon előtt.

10 óra
A helyszínre érkezik Szekeres Imre. A honvédelmi miniszter katonák kíséretében a romok közé megy, megnézi a robbanószerkezetet. A bontási területről kiérve rögtönzött sajtótájékoztatót tart. „A bomba rendkívüli méretű, függőlegesen, egy része a betonba fúródva áll” – mondja a miniszter. Szekeres közli: ki kell üríteni a környéket, csak utána lehet hatástalanítani a bombát. Bánsághi Tamás ferencvárosi alpolgármester hozzáteszi, a kerület lakóinak közel egyharmadát ki kell telepíteni, ez 16 ezer embert érint, legalábbis ennyi bejelentett lakos van a kiürítendő, egy kilométer sugarú körzetben.

11 óra
Néhány utcával arrébb, a tűzoltóság egyik bázisán Draskovics Tibor rendészeti miniszter tájékoztatja a sajtót. „Itt lesz a kiürítés egyik irányító központja, a másik a Bakáts téren. A rendészeti szervek megfelelő szakértelemmel végzik a kiürítést, nincs életveszélyben senki” – mondja. Mentők, rohamkocsik állnak készenlétben, a parkolóban sátrat állítanak fel a betegeknek. A járóképteleneket az István kórház fogadja.

11 óra 30 perc
Csendes a környék. Mintha csak egy eseménytelen nyári délelőtt lenne. A házak előtt és az utcasarkokon azonban rendőrök állnak, az utcákon rendőrautók tűnnek fel.

[caption id="" align="alignleft" width="260"] A bombát másfél méterre a földbe fúródva találták meg
[/caption]12 óra
A Telepy utcai iskola az egyik, ahol a lakásukat elhagyni kényszerülőket ideiglenesen elhelyezik. Az iskola éppen a lezárt terület határán van, gyalogosan, mentővel, de rendőrségi kisbusszal is érkeznek ide környékbeliek. Az utcán egy középkorú házaspár takaróval, szatyrokkal. „Ételt viszünk magunkkal, nem tudjuk, meddig kell ott lennünk” – mondja az asszony. Férje nem érti, hogyan használhattak „vegyi bombákat” a második világháborúban. Felvilágosítják: ez nem vegyi, hanem romboló bomba.

12 óra 30 perc
„Vakáció” felirat olvasható a Telepy utcai iskola egyik termében a táblán. A padokban idős emberek ülnek csendben, meglehetősen csüggedten. A padokon és a sarokban ásványvizes üvegek. Az iskolába érkezőknek felírják az adatait, majd termekbe, az udvarra, vagy a tornaterembe irányítják őket. Utóbbi helyiségben ágyakat állítottak fel, sok idős ember ezeken fekszik. Hatalmas kórteremre emlékeztet a látvány: öreg nénik csendben, tanácstalanul ülnek az ágy szélén. Néhányan a mosdóba próbálnak kibotorkálni, őket fiatal vöröskeresztes önkéntesek segítik. Egy katasztrófavédelmis pszichológus elmondja, az iskolába jobbára időseket hoznak, sokukat meg kell nyugtatni, el kell magyarázni nekik, mi történik. „Mégis türelmesek, együttműködőek” – mondja a szakember.

13 óra
A Duna felé már senkit sem engednek a rendőrök. Az Üllői úton a belváros irányába hatalmas a torlódás. A Tűzoltó utca sarkán egy pékség előtt kutyáját sétáltató félmeztelen férfi tűnik fel. „Alkohol van?” – kiáltja be az üzletbe. Mikor meglátja a sörösdobozokkal teli hűtőt, ledobja a pórázt, és imbolyogva bemegy az üzletbe. Alkohol van.

14 óra
A másik, kitelepítetteket fogadó iskola a Bakáts téri. Itt is sok az idős ember. Az iskola egyben irányítási központ: itt van az alpolgármester, mentősök, katasztrófavédelmisek, orvosok, rendőrök. És persze rengeteg újságíró meg forgatócsoport. Az iskolában lévőknek meleg ételt adnak, az intézmény igazgatója is segédkezik a szervezésben.

15 óra
Bánsághi alpolgármester és a katasztrófavédelem helyettes szóvivője a kitelepítés állásáról számolnak be. „A kiürített terület egy részén kikapcsolják az áramot, nem lesz gáz és víz. Nemsokára leállnak a BKV járművei is” – mondja az alpolgármester.

16 óra
Óriási a dugó a Ferenc körúton. A forgalom nem is lépésben halad, hanem szabályszerűen áll.

16 óra 45 perc
Befejeződik a lakók kitelepítése. A kiürített terület akkora, hogy a Puskás Ferenc Stadion és a hozzá tartozó összes létesítmény háromszor elférne rajta, és még maradna egy jókora rész. Így viszont, hogy már nincs senki a lakóházakban, megkezdődhet a bomba hatástalanítása.

17 óra
Közben meg kellett kezdeni a Keleti pályaudvar kiürítését, mert egy ismeretlen férfi bejelentést tett, hogy bomba fog robbanni a vasútállomáson. A pályaudvaron a vasúti forgalom is leállt. Kiürítették az OTP telefonos ügyfélszolgálati központját is, így az élő hangú szolgáltatás nem, vagy csak korlátozottan érhető el.

- 16 ezer embert telepítettek ki.

- 20 kilós csomagot vihettek magukkal a lakók.

- 3 iskolában helyezték el a kitelepítetteket. Összesen háromszáz ággyal, hétszáz ember elhelyezését biztosították. 300 adag étellel, 1200 szendviccsel és 2400 liter ásványvízzel várták a lakókat.

- Félezer ember gyűlt össze egy környékbeli parkban.

- 450 rendőr dolgozott a helyszínen.

- 750-en, köztük mentősök, a polgári védelem és a katasztrófavédelem munkatársai vettek részt a kiürítésben.

17 óra 45 perc
A tűzszerészek megkezdték a világháborús szerkezet kiemelését a betontömbből. Közben a közelben fekvő, a Dunán átívelő déli összekötő vasúti hidat is lezárták.

18 óra 15 perc
A kerület jegyzője bejelentette, hogy a tűzszerészek sikeresen ártalmatlanították a bombát.

19 óra
A kerületet sújtó forgalmi korlátozásokat teljesen feloldják, a környék lakosai is hazatérhetnek.

19 óra 15
Kiderül, hogy a bomba veszélytelen volt, azt vélhetően már a háború után hatástalanították.

1944. július 2-án 600 darab B24-es és B17-es bombázó gép indult meg a Kárpát-medence, így Magyarország felé, amelyek a nyár folyamán összesen 18 hullámban több, mint 10 ezer tonna bombát terítettek szét. A bombák közül azonban nem mind robbant fel: mindössze 85-90 százalékuk érte el valódi célját. „Az akkori technika fejletlensége miatt a maradék nem robbant fel. Ez még így is hatalmas mennyiség” – mondta Fodor Kálmán. A robbanószerkezetek évtizedekkel később is élesíthetők. A háború után a nagyobb tavakat, folyókat és szántóföldeket átvizsgálták és hatástalanították az ott talált bombákat, de még így is maradt több 10 tonnányi, amelyek közül szinte minden hónapban találnak egyet-egyet az építkezések során.

1944. július 2-án 600 darab B24-es és B17-es bombázó gép indult meg a Kárpát-medence, így Magyarország felé, amelyek a nyár folyamán összesen 18 hullámban több, mint 10 ezer tonna bombát terítettek szét. A bombák közül azonban nem mind robbant fel: mindössze 85-90 százalékuk érte el valódi célját. „Az akkori technika fejletlensége miatt a maradék nem robbant fel. Ez még így is hatalmas mennyiség” – mondta Fodor Kálmán. A robbanószerkezetek évtizedekkel később is élesíthetők. A háború után a nagyobb tavakat, folyókat és szántóföldeket átvizsgálták és hatástalanították az ott talált bombákat, de még így is maradt több 10 tonnányi, amelyek közül szinte minden hónapban találnak egyet-egyet az építkezések során. Tíz éve nem találtak ekkora bombát Magyarországon Az egykori ferencvárosi malom területén hétfőn délután megtalált bombához hasonló szerkezeteknek általában több mint a fele robbanóanyag, a tömeg maradék része pedig a fémváz. Ha egy ekkora bomba felrobban, több mint háromszáz méteres sugarú körben mindent elpusztít, a repeszek azonban még a robbanástól számított egy kilométeres körzetben is képesek halálos sérülést okozni. Ekkora világháborús robbanószerkezetet az elmúlt évtizedben nem találtak Magyarországon.

Az ilyen, fel nem robbant bombák esetében a tűzszerészek a először a farok- és orrgyújtót vizsgálják meg, aztán valamilyen szerkezetet keresnek az ártalmatlanításához, kézzel ugyanis ezeket a gyújtókat nem lehet kicsavarni. Ezután kiszerelik a gyújtószerkezetet, azt a helyszínen megsemmisítik. A bombát elszállítják, s biztonságos helyen robbantják fel. Hajdu Gábor, a tűzszerész zászlóalj parancsnoka szerint az utóbbi néhány hónapban azért találnak ennyi a világháborúból visszamaradt légibombát, mert megkezdődtek azon területek átépítései, amelyek a háborúban stratégiai objektumok, vagy éppen nagyobb gyárak, üzemek, vagyis potenciális légi célpontok voltak. - 16 ezer embert telepítettek ki.

- 20 kilós csomagot vihettek magukkal a lakók.

- 3 iskolában helyezték el a kitelepítetteket. Összesen háromszáz ággyal, hétszáz ember elhelyezését biztosították. 300 adag étellel, 1200 szendviccsel és 2400 liter ásványvízzel várták a lakókat.

- Félezer ember gyűlt össze egy környékbeli parkban.

- 450 rendőr dolgozott a helyszínen.

- 750-en, köztük mentősök, a polgári védelem és a katasztrófavédelem munkatársai vettek részt a kiürítésben. A rendőrök lezárták a környéket és 16 ezer embernek kellett elhagynia az otthonát A bombát másfél méterre a földbe fúródva találták meg Lezárt város -->