Meglopták a vakvezetők gazdáit is

A telep füvén egy barátságos labrador üdvözöl, majd ledönt a lábamról. Szemközt egy német juhász nyalja éppen képen a macskát, és már sejteni vélem, hogy a következő „áldozat” én lennék, amikor érkezik Vasteleky-Einbeck Péter, a múlt héten kifosztott kutyaiskola vezetője. Mint mondja: az élet attól még nem állt meg a Magyar Vakok és Gyengénlátók Országos Szövetségének Vakvezető Kutyakiképző Iskolájában, hogy a tolvajok szinte minden fémtárgyat elvittek a csepeli telepről.

[caption id="" align="aligncenter" width="400"] A kapu tolvajok zsákmánya lett, a kerítést alkalmi drót helyettesíti, a tanpályán szaladgáló ebek már csak az oktatótárgyak nyomát szaglászhatják.
[/caption]

„Jelenleg 25 kutyával foglalkozunk, miközben 85 ember vár megfelelően képzett négylábú segítőtársra” – mondja, miközben a megrongált kerítéshez megyünk, néhány eb társaságában átvágva a tanpályán. Az akadálypálya teljesítése most nem olyan körülményes feladat, mivel a speciálisan erre a célra kialakított oktatókapuk már nincsenek itt, akárcsak a közlekedési lámpa és a lépcsősor közti telefonfülke ajtaja, a bejárati kapu, valamint az összes mozdítható fémszerkezet, amelyek minden valószínűség szerint valamelyik fémtelepen várnak a sorukra.

Legalábbis a kutyaiskola vezetője szerint, aki a rendőröktől úgy tudja: amióta húsz forintról nyolcvanra emelték fel a felvevők a fém átvételi árát, igencsak megszaporodtak az ilyen jellegű lopások. Vasteleky-Einbeck Péter egyelőre annak is örül, hogy a Vakok Állami Intézete a napokban segítségül küldött két mesterembert, akikkel együtt úgy-ahogy megreparálták a tönkretett kerítést.

Az elsődleges felmérés szerint az intézményből mintegy 2,5 millió forint értékű fémtárgyat loptak el. Ám a valódi kár ennél lényegesen nagyobb, hiszen olyan speciális kapukat is elvittek, amelyek a vakvezető ebek kiképzésében alapvető fontosságúak. Ezek az eszközök ugyanis olyan háromdimenziós szimulátorok, amelyek segítségével az ebek megtanulják, milyen magasságú és szélességű helyekre nem szabad vezetniük a látássérült gazdájukat. Vasteleky-Einbeck Péter elmondta: annak idején maguk készítették ezeket az eszközöket, csak egyetlen hibát vétettek – vassal és aluminimummal dolgoztak. Most megfogadták, hogy amit csak lehet, műanyagból terveznek meg és gyártatnak le, a kapu és a kerítés pedig beton és kő lesz.

Egyelőre azonban úgy fest, hogy a kutyák kiképzése meglehetősen mostoha körülmények között zajlik, a hiányzó eszközöket ugyanis kénytelenek azzal pótolni, ami éppen adódik. A magassági akadályt például faággal. Ez a helyzet most azért különösen abszurd, mert a csepeli vakvezető kutyakiképző iskolában amúgy világszínvonalú munka folyik. Ezt megerősíti Dénes Gábor filmrendező, a Vakvezető Kutyaképzést Segítő Somlai Angyalka Alapítvány egyik kurátora is, aki szerint már a tolvajok akciója előtt is elkeserítő volt a helyzet ebből a szempontból. Mint mondta, a labradorok kiképzése első hallásra rendkívül költséges, egyenként mintegy másfél millió forintba kerül. Nyugaton ez a költség ennek az összegnek az ötszöröse, miközben a hatásfok – mint a nemzetközi megmérettetéseken rendre kiderül – azonos.

Dénes Gábor szerint a legnagyobb baj az, hogy a magyar társadalom még mindig nem érezte át a vakvezető kutyák jelentőségét és a kiképzésükkel járó munka felelősségét. Mert ugye arról még nem hallott senki, hogy egy ilyen eb a villamos alá vezetett volna valakit, ám arról már annál több történet ismeretes, hogy miként mentettek emberéletet. Mindenesetre az okos négylábúak leendő gazdái most úgy érezhetik, hogy őket is meglopták, hiszen számukra minden nap életmentő egy ilyen szupereb.

A nyolcvanas évek végére európai színvonalú intézménnyé nőtte ki magát a kutyaképző. Ám azóta szinte nincs változás, így mára mostoha körülmények jellemzik az képzőiskolát, ahol jelenleg heten dolgoznak. Közülük négyen foglalkoznak a vakvezető ebek képzésével.

A nyolcvanas évek végére európai színvonalú intézménnyé nőtte ki magát a kutyaképző. Ám azóta szinte nincs változás, így mára mostoha körülmények jellemzik az képzőiskolát, ahol jelenleg heten dolgoznak. Közülük négyen foglalkoznak a vakvezető ebek képzésével. A kapu tolvajok zsákmánya lett, a kerítést alkalmi drót helyettesíti, a tanpályán szaladgáló ebek már csak az oktatótárgyak nyomát szaglászhatják. A kapu tolvajok zsákmánya lett, a kerítést alkalmi drót helyettesíti, a tanpályán szaladgáló ebek már csak az oktatótárgyak nyomát szaglászhatják. -->