Kilencre csökkent az Ab létszáma

Paczolay Péter - annak ellenére, hogy a 11 tagú testületből két bíró mandátuma lejárt - abból a szempontból optimizmusának adott  hangot, hogy a jelenlegi kilenc alkotmánybíró az elkövetkezendő öt évben együtt dolgozik, változás előreláthatóan nem következik be,  egyiküknek sem jár le ez idő alatt a mandátuma.

Ezt a gondolatsort továbbfűzve Holló András - aki ugyancsak  péntektől tölti be az Ab-elnökhelyettesi posztot - arról beszélt: azok, akiknek az új alkotmánybírák megválasztásában szerepük van, felelősséget viselnek azért, hogy a testület újra teljes létszámban, 11 taggal működhessen. Ezzel arra utalt: volt már arra példa, hogy 8 taggal a testület határozatképessége került veszélybe, s ez a  kockázat most is fennáll. A testület fél éves munkájával kapcsolatban Paczolay Péter  ismertette: örvendetes, hogy a beérkezett ügyek számát meghaladta az "elintézett ügyek" száma, összesen 820 ügyet zártak le és 692 érkezett, vagyis 128-al csökkent az ügyhátralék. Hozzátette: jelenleg mintegy 1400 ügy van az alkotmánybíráknál.

Mint mondta, 338 érdemi határozat született teljes ülésen,  illetve hármas tanácsokban. Korábban volt olyan év, amikor 12 hónap  alatt hozott az Ab ennyi határozatot - tette hozzá. A köztársasági elnöki indítványokkal összefüggésben azt mondta:  kettőt zárt le az Alkotmánybíróság hétfőn, kettő már hosszabb ideje  függőben van (ágazati párbeszédbizottságokról szóló és az Országos  Érdekegyeztető Tanácsról szóló törvényekkel kapcsolatban) és  érkezett egy újabb is (versenytörvénnyel kapcsolatos) a  közelmúltban, így összesen három olyan beadvány van a testület  előtt, amit soron kívül kell tárgyalnia.

Az OVB népszavazási határozatairól szólva azt mondta: 2005-ban  12 kifogást bírált el az Ab 6 határozattal, 2006-ban 45-öt 31-el,  2007-ben 266-ot 98 határozattal. Ehhez képest a féléves statisztika  alapján némi csökkenés figyelhető meg: eddig 66 kifogás érkezett a  félév során, ami az országgyűlési határozat elleni kifogásokat is  magában foglalja. Hozzátette: az Albert-házaspár által  kezdeményezett népszavazást elrendelő országgyűlési határozathoz  benyújtott kifogásokat ősszel tárgyalja a testület. A jövőbeni munkával kapcsolatban a folytonosságot hangsúlyozta Paczolay Péter. Kiemelte azt is, hogy a testület tagjai egyenrangúak és a döntéseikért kollektív felelősséget viselnek.

Az MTI kérdésére, hogy milyen radikális lépéseket tart szükségesnek a népszavazás intézményét illetően - ahogyan azt egy  lapinterjúban megemlítette - azt mondta: tudatosan vállalt kivételt  tett, amikor a népszavazás intézményével összefüggésben  nyilatkozott, mivel - tette hozzá - nézeteit korábban nemzetközi  fórumokon is kifejtette. Úgy fogalmazott: "bizonyos értelemben  átlépett egy olyan mezsgyét, amit alkotmánybíróként nem illik", de  nem bánja, ha ezzel a törvényhozás figyelmét rávilágítja erre a  kérdésre. Az Ab június 10-ei teljes ülésén választotta meg elnökévé Paczolay Pétert - az eddigi helyettes elnököt - titkos szavazással július 4-től, három évre. Őt a helyettesi poszton Holló András  váltotta ugyancsak három évre és ugyancsak július 4-től. A  változtatásokra azért volt szükség, mert Bihari Mihály, az Ab eddigi elnökének alkotmánybírói mandátuma július 3-án lejárt.