2008.07.08. 18:42
Jogszerű a vörös csillag kitűzése
A strasbourgi európai emberi jogi bíróság jogellenesnek ítéli azt a döntést, amely három éve elmarasztalta Vajnai Attilát, mert egy rendezvényen vörös csillagot viselt a ruháján. A vörös csillag itthon tiltott önkényuralmi jelkép.
A demokratikus baloldal sikereként értékelte Vajnai Attila, a Magyarországi Munkáspárt 2006 elnökhelyettese a strasbourgi ítéletet. "Győztünk!" - mondta lapunknak a politikus, akit még 2005-ben marasztalt el a Fővárosi Bíróság, amiért a mellén ötcentis vörös csillaggal szónokolt egy bejelentett demonstráción. Vajnai szerint az ítélet alapján módosítani kell a büntető törvénykönyvet (Btk.), mert a munkásmozgalmi és antifasiszta szimbólumokat nem lehet a tiltott önkényuralmi jelképek közé sorolni. A véleménynyilvánítás joga megilleti a kommunista érzelmű embereket, ezért át kell vezetni a magyar jogba az ítéletből fakadó szabályozásokat - hangsúlyozta a politikus. Vajnai Attila ennek érdekében levelet intéz a miniszterelnöknek és az Országgyűlés elnökének, hogy minél hamarabb történjen meg a törvénymódosítás. Kérdésünkre, a jövőben is viseli-e a vörös csillagot, Vajnai Attila azt mondta, politikai rendezvényeken igen.
[caption id="" align="aligncenter" width="470"]
Szakpolitikusok szerint a strasbourgi ítéletnek nincs közvetlen hatása a magyar jogra
[/caption]Az ítéletet azonban nem mindenki kommentálja úgy, mint a Munkáspárt 2006 elnökhelyettese. Szakpolitikusok szerint a strasbourgi ítéletnek nincs közvetlen hatása a magyar jogra. Avarkeszi Dezső, az igazságügyi tárca államtitkára lapunknak úgy fogalmazott, meg kell vizsgálni a nemzetközi bírósági ítéletet, de Magyarországon az itthoni törvényeket kell alkalmazni, vagyis a jogalkalmazásban nincs zavar, mert a törvény kimondja, hogy nálunk nem lehet viselni a vörös csillagot. Bárándy Gergely MSZP-s képviselő lényegében ugyanezt állítja: véleménye szerint a magyar parlamentet nem kötelezi törvénymódosításra a döntés. Azonban az itthoni szabályozás mégsem mutathat más irányba, mint az európai - hangsúlyozta Bárándy, aki szerint az általános tiltás nem jó, mert a hatályos törvény alapján például büntető eljárás alá kellene vonni a Heineken sörgyárat, amiért vörös csillag szerepel a sörösdobozain, vagy azt a kereskedőt is, aki az Aranycsapat mezét árulja, mert azon is szerepel a jelkép. Ezért a képviselő azt javasolja, a szabályozásnál vegyék figyelembe az ország történelmi hagyományait is, hiszen nálunk más emlékek kötődnek a vörös csillaghoz, mint Nyugaton.
„Ez a döntés volt várható” – mondta lapunknak Kolláth György. Az alkományjogász szerint a precedens értékű ítélet után módosítani kell a Btk.-t. "Akit Magyarországon vörös csillag viselése miatt elítéltek, azokat rehabilitálni kell, az ilyen eljárásokat meg kell szüntetni. Európa jelentős részén az ötágú vörös csillag nem számít önkényuralmi jelképnek" - emlékeztetett Kolláth. Lapunk több szakembert is megszólaltatott a kérdésben. A politológus abban látja az önkényuralmi jelképekről szóló vita lényegét, hogy a jobboldalon azt hangoztatják, mind a horogkereszt, mind a vörös csillag egyformának minősül, a baloldalon azonban sokan nem egyformán ítélik meg a két jelképet, az ötágú vörös csillagot munkásmozgalmi eredetűnek tekintik. Kiszelly Zoltán emlékeztetett arra, hogy a büntető törvénykönyv mindkettőt tiltja. „Szerintem mind a kettő egy totalitárius rendszer jelképe” - tette hozzá.
Szerencsés Károly történész hasonlóan értékelt: „A vörös csillag önkényuralmi jelkép, a Btk. jelenlegi szabályozását helyesnek tartom” - mondta. A történész szerint Vajnai Attilát meg kellene kérdezni arról, hogy mit akar kifejezni ennek a szimbólumnak a viselésével, melynek nevében emberek millióit gyilkolták meg, és hurcolták el. „Sem a horogkereszttel, sem a vörös csillaggal nem szabad tábort toborozni” – hangoztatta Szerencsés. A történész úgy véli, a strasbourgi döntés után nagy vita lesz Magyarországon, mely a lényeges kérdésekről tereli majd el a figyelmet, viszont még jobban megosztja majd a társadalmat.
Btk.: a vörös csillag és a horogkereszt is önkényuralmi jelkép
„A XX. század szélsőséges politikai eszméi Európában és Magyarországon a hatalom erőszakos megszerzése és kizárólagos birtoklása útján olyan diktatúrákat hoztak létre, amelyek semmibe vették az emberi jogokat és magyar állampolgárok tömeges kiirtásához vezettek.” Ezzel a mondattal kezdődik a büntető törvénykönyvnek az a része, amely az önkényuralmi jelképek használatának tiltásáról szól. A törvény szerint vétséget követ el, és pénzbüntetéssel büntetendő, aki horogkeresztet, SS-jelvényt, nyilaskeresztet, sarló-kalapácsot, ötágú vöröscsillagot vagy ezeket ábrázoló jelképet terjeszt, nagy nyilvánosság előtt használ, közszemlére tesz. A jogszabály ugyanakkor arról is rendelkezik, hogy nem büntethető, aki az önkényuralmi jelképet ismeretterjesztő, oktatási, tudományos, művészeti célból vagy a történelem, a jelenkor eseményeiről szóló tájékoztatás céljából használja.Mit szól hozzá?
Répássy Róbert, a Fidesz frakcióvezető-helyettese: „Nem szeretnénk bírósági döntéseket kommentálni. Önkényuralmi rendszerek között azonban nem szeretnénk, nem tudunk, és nem is akarunk különbséget tenni.” Hegyi Gyula szocialista EP-képviselő: „A strasbourgi ítélet világossá teszi, hogy a nácizmus és a baloldali eszmék összemosása ellentétes az európai jogállamiság értékeivel. A vörös csillag régi munkásmozgalmi jelkép, amelyet ma is sok demokratikus baloldali párt használ.”
