2008.07.31. 18:11
Bod Péter Ákos a Szegények Bankjáról
A szociális tárca dolgozik az uzsorakölcsönök visszaszorításának lehetőségén. Bod Péter Ákost, a Magyar Nemzeti Bank egykori elnökét kérdeztük.
– Ön szerint Magyarországra miként lehetne átültetni a bangladesi „Szegények Bankja” modellt vagy annak bizonyos elemeit?
– Az a kérdés, tudnak-e a helyi társadalomban olyan közösségek szerveződni, amelyek egymás iránt garanciát tudnak vállalni. Ázsiában erre igen a válasz, de attól tartok, hogy Magyarország szétesőben lévő társadalma egyáltalán nem figyel oda, hogy a szomszéd mire veri el a pénzét. Falun talán még van erre esély, de a városokban nem tudom elképzelni. Nincs hagyománya az ilyesminek.
– Hogyan lehet meghatározni a szociális kölcsönre jogosultak körét?
– A kölcsön szó is jelzi, hogy itt nem segélyről lenne szó, hanem hitelről. Tehát nincs ingyenpénz vagy pénzosztás. A bank csak olyan ügyfelet választ célzottan, akinek van rendszeres jövedelme. A Szegények Bankja modell nem milliókat, hanem mintegy 100 ezer forintot adna kölcsön alacsony kamatszint mellett. Ugyanis ezt a pénzt is vissza kell fizetni. A bank esetleges veszteségére pedig az állam vállalna garanciát. A lánc végén tehát az adófizető állampolgárok állnak, akik vállalják a kockázatot szegényebb társaik helyett.
– Akkor ön máshol keresné a megoldást?
– Igen, talán a takarékszövetkezeti hátteret erősíteném, illetve több munkahelyre lenne szükség. Félek, hogy ebben a modellben nálunk hamar megjelenne a korrupció is, mert az önkormányzatokat sem lehet kihagyni a működtetésből. Ugyanakkor előnye lenne, hogy olyan rétegeket is bevonna a pénzügyi világba, akik eddig szinte semmilyen kapcsolatban nem álltak a bankokkal. Erre kétéves adatom van: a társadalom 40 százaléka nem vesz részt semmilyen tranzakcióban, és ez elképesztő arány Európában.
