Utolsó nap a kormányban

[caption id="" align="alignleft" width="250"] Holnaptól koalíción kívül politizálnak - fotó: AS
[/caption]A szabad demokraták legfőbb döntéshozó fóruma múlt vasárnap 84 százalékos többséggel hozta meg döntését. A koalícióból való kilépésnek az volt az előzménye, hogy március végén Gyurcsány Ferenc miniszterelnök április 30-i hatállyal felmentette tisztségéből Horváth Ágnes egészségügyi minisztert, amit a liberális párt a reformok feladásaként, a két párt közötti együttműködés felmondásaként értékelt.

Az SZDSZ parlamenti frakciója még aznap arra kérte a párt ügyvivő testületét, döntsön arról, hogy a párt minisztereit és államtitkárait április 30-i hatállyal hívják vissza a kormányból. Az  ügyvivő testület ezt a döntést egyhangúlag hozta meg. A testület ezzel párhuzamosan azt javasolta a párt országos tanácsnak, hívja össze a koalícióból való kilépésről döntő küldöttgyűlést. Múlt vasárnapi tanácskozásán az SZDSZ küldöttei 434 igen, 53 nem szavazattal és 32 tartózkodással döntöttek a koalícióból való kilépésről.

A döntés azt eredményezi, hogy május 1-jétől csak az MSZP alkotja a kormányt, ami a jövőben kisebbségi kormányként működik. Ez azt jelenti, hogy a kormány mögött elméletileg nem áll ötven százalék plusz egy főnyi, a kormányt támogató parlamenti többség. A 386 fős magyar parlament esetében ez jelenleg 194 képviselőt jelent. Azzal, hogy az SZDSZ kilép a koalícióból, a jelenlegi 210 fős kormánytöbbség megszűnik: az MSZP-nek 190 országgyűlési képviselője van, de Horn Gyula és Toller László, valamint Csákabonyi Balázs és Szántó János betegsége miatt ténylegesen 186 szocialista képviselő van az Országgyűlésben.

Az MTI-nek korábban ezzel kapcsolatban nyilatkozó Lövétei István  alkotmányjogász úgy fogalmazott: az "igazi" kisebbségi kormányzás  olyan parlamenti demokráciákra igaz, ahol nem ennyire kétpólusú a  politikai összetétel; az "igazi kisebbségi kormányzás feltétele az  kellene, hogy legyen, hogy a kormány és a legnagyobb ellenzéki párt  esetileg megállapodik", vagyis egyes törvényi szavazásoknál az  ellenzék támogatja a kormány javaslatait. A kisebbségi kormányzás az Országgyűlés működésében eddig még nem alkalmazott megoldásokhoz vezethet.

Így például tíz bizottságban az ellenzék kerülne többségbe, változna a vezérszónokok felszólalási  sorrendje, időkeretes tárgyalásnál a kormánypárti időkeret kizárólag  az MSZP-t illetné meg, emelkedhet az Országgyűlés által  visszautasított interpellációk száma, több feladat hárulhat a  házelnökre, valamint elképzelhető, hogy vissza kell térni ahhoz: a  napirendet gombnyomással szavazzák meg. A bizottsági helyeket ugyanakkor várhatóan nem kellene újraosztani.

Tüntetés az SZDSZ székházánál

Az SZDSZ és az MSZP távozását követelte a magyar politikai életből az a mintegy félszáz tüntetőből álló csoport, amely a szabad demokraták zuglói szákházánál gyűlt össze szerda délután. A Magyar Önvédelmi Mozgalom rendezvényét a rendőrség nagy erőkkel biztosította, a párt székházát mintegy 30 méterre közelíthették meg a tüntetők, a Gizella utca sarkát a Semsey Andor utcánál zárták le, itt állították fel a kormányellenes tüntetésekről már jól ismert autó tetejére szerelt színpadot. A tüntetők a tervek szerint az este folyamán a Parlament elé vonulnak át. Az elsőként felszólaló Gonda László, a Magyar Nemzeti Bizottság 2006 ügyvivője arról beszélt, hogy az SZDSZ az a párt, ahová "elbújtak azoknak a volt kommunistáknak és titkosszolgáknak a gyermekei", akik féltek, hogy az utódpártban feltűnnének. Hozzátette, hogy ezeket az embereket „ki kell dobni a magyar politikai életből”, az MSZP-vel együtt.