Újságírókat hallgattak le Németországban

Ernst Uhrlau, a szövetségi hírszerzés vezetője személyes levélben kért bocsánatot a hetilaptól, miután a múlt hét végén kiderült az eset. A BND – miután korábban több hasonló esetre is fény derült – két évvel ezelőtt ígéretet tett arra, hogy felhagy újságírók megfigyelésével. Berlini források szerint a hírszerzés 2006 júniusa és novembere között megszakítás nélkül elektronikus úton megfigyelte a Der Spiegel hosszú idő óta Afganisztánnal foglalkozó, neves újságírónőjének, Susanne Koelblnek egy magas rangú afganisztáni politikussal zajlott elektronikus levélváltását.

A szakmai szervezetek elégtelennek nevezték a BND elnökének bocsánatkérését, rámutatva: a hírszerzésnek haladéktalanul tisztáznia kell, hogy egyedi esetről van-e szó, vagy mások is megfigyelés áldozatai voltak. A hírszerzés szóvivője azt állította, hogy az Uhrlau által két évvel ezelőtt elrendelt újságírói megfigyelési tilalom változatlanul érvényben van, így csakis egyes részlegek túlbuzgóságáról lehetett szó. Az ügy folytatása a parlamentben várható. A német hírszerzést nem először éri szemrehányás amiatt, hogy sajátos eszközökkel igyekszik befolyásolni az újságírók tevékenységét. Korábban az a vád érte a BND-t, hogy újságírók telefonjait hallgatta le, majd pedig - 2006 decemberében - azzal vádolták meg, hogy fizetség ellenében újságírókat használt fel információgyűjtésre.

-->