Többmilliós bánatpénz a lelépő minisztereknek

Az SZDSZ-es miniszterek a tegnapi kormányülésen hivatalosan is megerősítették távozásukat a kormányból. Fodor Gábor környezetvédelmi és Kákosy Csaba gazdasági tárcavezető Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kérdésére leszögezték: április 30-a után már nem akarnak tagjai lenni a kabinetnek. „A kormányfő tudomásul vette döntésüket, és tartja magát a koalíciós szerződéshez. Vagyis amíg az SZDSZ nem mondja fel ezt a megállapodást, addig várja, hogy jelöljenek utódokat ezekre a posztokra” – mondta Daróczi Dávid. A kormányszóvivő kitért arra: a miniszterelnök felkérte a szabad demokrata tárcavezetőket, kezdjék meg az átadás-átvételi folyamatot.

Tudni kell, az az állami vezető, aki egy évnél kevesebbet töltött beosztásában, nem kaphat végkielégítést. Akinek pedig egy és három év közötti hivatali ideje van, az felmentésnél  háromhavi, lemondásnál másfél havi lelépő pénzben részesül. Ennek megfelelően csaknem négymillió forint bánatpénzt kap az április 30- i hatállyal menesztett Horváth Ágnes egészségügyi miniszter. Kákosy hírek szerint kétmillió körül kaphat. Fodor Gábor viszont rosszul járhat, mert ő 2007. május 7-én tette le miniszteri esküjét.

„Kisebbségi kormányzásnál sem lesz a kormányom béna kacsa. Cselekvő politikát folytatunk majd, sok jó  kezdeményezéssel” – mondta Gyurcsány Ferenc. Elképzelése szerint a kormányon belüli törvényelőkészítés egy része átkerül a parlamentbe, és így több egyeztetés lesz az ellenzékkel a törvényjavaslatokról. A Fidesz szerint akár szeptemberig-októberig nem várható érdemi kormányzás a koalíció marakodása miatt. „A koalíció eddig is a nagyotmondás és a semmittevés koalíciója volt. Most azonban akár tíz hónap is eltelhet úgy, hogy a kormányzati politikában nem történik érdemi lépés” – hangsúlyozta Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője figyelmeztetett: április 30-ig a kormány sajátos helyzetben van: bármilyen intézkedést hoz, mindenki tudja, hogy május 1-jével ebben az összetételben és a mostani programmal megszűnik létezni.

„Az MDF semmiképp nem lép koalícióra az MSZP-vel, ebből a szempontból közömbös, hogy Gyurcsány Ferenc, vagy valaki más lesz a miniszterelnök” – jelentette ki Hock Zoltán. A párt alelnöke szerint sem a magyar politikai kultúra, sem a tragikus gazdasági környezet nem teszi lehetővé a kisebbségi kormányzást, ezért az MDF támogatja az előrehozott választásokat. Rácz Jenőnek, a Veszprém megyei kórház igazgatójának, és a korábbi Gyurcsány-kormány egészségügyi miniszterének a neve merült fel elsőként Horváth Ágnes utódjaként. Legutóbb az egyik magántévének azt mondta: szerinte a politikában nincs létjogosultsága a találgatásoknak. Kitérő választ adott arra, visszatérne-e tárcavezetőnek.

Az MSZP kedd esti elnökségi ülésén „nem volt szó arról, hogy új miniszterelnökként felmerült volna Bokros Lajos, Simor András vagy Surányi György neve” – árulta el Lamperth Mónika. Az ellenzék által is elfogadható Gráf József is kijelentette: a személyével kapcsolatos, a kormányfői posztra vonatkozó találgatásoknak nincs semmi alapja.

Mi lesz a felügyelőbizottsági tagságokkal?

„Politikai erőviszonyok és alkuk döntik el, milyen következménye lesz az SZDSZ ellenzékbe vonulásának az állami vállalatok felügyelőbizottságaiban, a médiakuratóriumokban, a parlamenti bizottságokban” – mondta Lakner Zoltán. A politológus szerint nagy kérdés, hogy a két párt közti szakadás milyen mélységben érinti a közhatalmat, az önkormányzatokat, a gazdaság állami szféráját. A kormányozhatóság és a parlamenti erőviszonyok tekintetében leszögezte: a 386 fős parlamentben a 188 szocialista képviselővel szemben a Fidesznek, a KDNP-nek és az MDF-nek együtt is kevesebb voksa van. A szocialistáknál erős a frakciófegyelem, tehát csak akkor kerülhetnek kisebbségbe, ha az SZDSZ nemmel szavaz. A liberálisok tartózkodása mellett is az MSZP képes keresztülvinni javaslatait a törvényhozásban – mondta Lakner.