Sztrájk után szétesik a BKV?

Óriási káosz várható hétfőn a fővárosban: bár ma még alkudoznak egymással a felek, egyre elkerülhetetlenebbnek látszik a sztrájk üzemkezdettől délután egy óráig. A Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége elnökhelyettese legalább 80 százalékos támogatottságra számít.

A BKV – a szombaton közétett megállapodás-tervezete szerint – több ponton engedett a szakszervezeteknek, cserében azt várja, hogy a dolgozók augusztus 31-ig ne sztrájkoljanak. A közlekedési vállalat kész arra, hogy visszavonja a tavaly decemberben bejelentett csoportos létszámleépítést és a társaság vezetése konzultációt kezdeményez a főváros illetve a kormány képviselőivel a BKV hosszú távú biztonságos finanszírozásának megteremtése érdekében.

A társaság hajlandó arra is, hogy közös munkacsoportot alakítsanak a szakszervezetekkel a paraméterkönyv egyeztetésére, amelynek szakmai vitája hétfőn folytatódik. A szakszervezetek a vasárnap délután négy órakor kezdődő tárgyaláson reagálnak megállapodás-tervezetükre. Ha azonban nem fogadják el, elkerülhetetlen a sztrájk.

A szakszervezeti ajánlat szerint a munkabeszüntetés ideje alatt mintegy 100, az éjszakai menetrend szerint közlekedő autóbusz szállítaná az utasokat. Ez mintegy 10 százaléka a normális üzemnek, miközben a metrók, a HÉV-ek, a villamosok és a trolibuszok nem közlekednek.

A BKV műszaki alkalmazottai már éjféltől sztrájkba lépnek, míg a járművezetők reggel fél ötkor nem veszik fel a munkát. „Délután egy órától, a sztrájk befejeződése után a telephelyekről indulnak majd a járművek, ami azt jelenti, hogy legalább 2-3 óra kell, amíg helyre áll forgalom” – mondta el lapunknak Gulyás Attila, a Városi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezeti Szövetségének (VDTSZSZ) elnökhelyettese. Hozzátette: attól félnek, hogy a csődközeli céget nemsokára széthordják, és akkor semminek nem lesz felelőse.

„Engedtünk az eredeti javaslatunkából, és a felszíni közlekedés esetében 66 százalék helyett elfogadtuk volna az 50 százalékot elégséges szolgáltatásként. A szakszervezetek azonban ezt az ajánlatot is elutasították” – áll a BKV közleményében. A cég megígérte: ha nem lesz megállapodás, akkor kénytelen bírósághoz fordulni a sztrájk jogszerűségét vitatva.

Tudni kell, hogy tömegközlekedés nélkül a főváros népességének körülbelül 30–40 százaléka csak gyalogolhatna, a többiek, akik autóval rendelkeznek, csak 12–15 kilométeres óránkénti sebességgel araszolnának a város útjain.

A főpolgármesteri kabinet pénteki, rendkívüli ülésén közben elfogadták a BKV járatmódosításairól szóló paraméterkönyvet.

A korábban beharangozott 9–10 százalék helyett csak 4 százalékos teljesítménycsökkentést hagytak jóvá, ami a számítások szerint évi 2 milliárd forint megtakarítást jelentene. „A paraméterkönyv nemcsak ritkításokat, hanem fejlesztéseket is tartalmaz” – mondta Somodi László. A közlekedési társaság vezérigazgató-helyettese kifejtette: a változások révén könnyebbé válhat a peremkerületekből a városközpontba való eljutás.

A főpolgármester és a szakszervezetek egyetértenek abban, hogy önerőből nem tudják kigazdálkodni azt a pénzt, ami a vállalat működtetéséhez kell. Ezért Demszky Gábor péntek délelőtt 18,5 milliárdos póttámogatást kért a közlekedési és a pénzügyi tárcától, hátha így rövid távon megoldódik a probléma, és elmarad a sztrájk.

Sokba kerül a dugó

„Sem a BKV-nak, sem a fővárosnak nem lesz megtakarítása a járatritkításból, hiszen ha 4 százalékkal csökken a férőhely-kilométer teljesítménye, akkor négy százalékkal csökken a költségvetésből járó összes állami támogatás is” – mondta lapunknak Szép Zsuzsa. A Levegő Munkacsoport kommunikációs vezetője szerint ha a kevesebb busz - több autó elve tartósan érvényesül, akkor a várható dugók, balesetek és a légszennyezés az egészségügyi és környezetvédelmi kasszát fogják terhelni.