Merre száll a szabad madár?

[caption id="" align="alignleft" width="270"] Fotó: Kallus György
[/caption]Horn Gábor ügyvivő szavaival élve alapítása, és az 1994-es koalíciókötés után a harmadik legfontosabb döntésére készül vasárnapi budaörsi küldöttgyűlésén az SZDSZ. A szigorú mandátumvizsgálaton átesett küldöttek nyílt szavazással határoznak az MSZP-SZDSZ koalícióról, s módosítanak a túlságosan lazának bizonyult alapszabályon is.

A szavazás kimenetele annak ellenére kétesélyes, hogy Kóka János pártelnök-frakcióvezető hatására az SZDSZ parlamenti frakciója, ügyvivői testülete és országos tanácsa is a koalíció felmondását javasolta. Több megyei választmány is a küldöttek lelkiismeretére bízta, hogy a kormánykoalíció fenntartását vagy felbontását támogatja-e. Kérdés persze, a lelkiismeret vagy más, kézzel foghatóbb érdekek válnak-e fontosabbá, amikor nyíltan kell véleményt nyilvánítani. Több delegált pedig határozati javaslattal érkezik, amelyben indítványozzák: ne április 30-ával, hanem szeptember 1-jei hatállyal bontsák fel az MSZP-vel kötött koalíciós szerződést.

„Haladunk a kisebbségi kormányzás felé. Mindenképpen a koalíció felbontására van nagyobb esély, hiszen mind Kóka János, mind Fodor Gábor erről próbálta meggyőzni a híveit. A különbség annyi, hogy Kóka a koalíció után konstruktív ellenzéki szerepbe vonulna, míg Fodor egy Gyurcsány-nélküli MSZP-vel újra koalíciót kötne” – mondta el lapunknak Kiszelly Zoltán. A politológus úgy látja, még akkor is az előbbi forgatókönyv lenne hasznosabb az SZDSZ-nek, ha a felmérések szerint Kóka népszerűsége az elmúlt másfél évben 35-ről 12 százalékra esett vissza. Míg az ellenzékiek és az MSZP-sek köreiben is elfogadottabb Fodoré 39 százalékról 44-re emelkedett.

Kiszelly úgy látja, hosszú távon – vagyis 2010-ig – a liberálisoknak jobban kifizetődőbb az egyetlen valódi reformer párt szerep, mint kibékülni a szocialistákkal. Egy megújuló koalícióban ugyanis a 2006-os kampányígéretek közül nagyon nehéz lenne 2010-ben valamilyen eredményt felmutatni a választóknak. Hiszen az adócsökkentés, az önkormányzati és egészségügyi reform, valamint a kisebb parlament ügye is minimum konfliktusos.

Az 5 százalékos parlamenti bejutási küszöb pedig talán soha nem volt ennyire messzire a pártól, mint most. „A koalíciós szakítás az önállóság erősítése miatt is érdekében áll az SZDSZ-nek. Eddig nagyon afelé haladtak, hogy képviselőik csak egy MSZP-SZDSZ közös listán juthattak volna be a következő parlamentbe. Ez most már kizárható” – magyarázta Kiszelly. Ráadásul jól kommunikálható indok, hogy Horváth Ágnes egészségügyi miniszter egyoldalú, egyeztetés nélküli menesztésével nem az SZDSZ, hanem Gyurcsány Ferenc miniszterelnök rúgta fel a koalíciós szerződést. Ugyanakkor tudni kell, több város már jelezte: helyben inkább

Az MSZP is nyitott az együttműködésre

Simon Gábor, az MSZP választmányának elnöke szombati budapesti tanácskozásukon szintén megerősítette, az SZDSZ küldöttgyűlése után folytatják az egyeztetést a liberális párt országos tanácsának elnökével a két párt közötti együttműködés lehetséges formáiról. Simon jelezte, felhatalmazást kapott a választmánytól, hogy tárgyaljon Gulyás Józseffel, az SZDSZ országos tanácsa elnökével az gyüttműködés lehetőségeiről.

folytatnák az együttműködést.

Az SZDSZ vezetői mindenesetre biztosak abban, hogy a küldöttek ma megerősítik a koalícióból való kilépést. Már kész forgatókönyvük van a következő hetekre, hónapokra. Május elsejével átadják a liberális vezetésű minisztériumokat és államtitkárságokat, és nyilvánosságra hozzák az egyes tárcák elmúlt két éves munkáját taglaló összegzéseket. Júniusban tárgyalóasztalhoz ülnek az MSZP-vel: készek az ország érdekeit szolgáló, az egészségügy, közteherviselés és közigazgatás átalakításában előremutató minden kormányzati javaslatot támogatni.

Ha pedig a módosításokat ma megszavazzák a küldöttek, június 7-én már kevesebben  választhatnak új tisztségviselőket a párt élére - a mostani 10 helyett, 15 párttag delegálhat majd egy küldöttet. Megismétlődhet a Kóka-Fodor-meccs, hiszen Kuncze Gábor már jelezte: köszöni szépen, de ő nem akar megint elnök lenni.