Jön a kisebbségi kormány

[caption id="" align="alignleft" width="260"] Lendvai Ildikó és Gusztos Péter. A liberális ügyvivő az egyeztetés után közölte: a reformintézkedéseket továbbra is támogatják majd, de kívülről – fotó: Darnay Katalin
[/caption]Április végén felbomlik a jelenlegi kormánykoalíció, az MSZP kisebbségi kormányt alakít – derült ki a szocialisták és a szabad demokraták közötti tárgyaláson kedd délután. „Az SZDSZ minden olyan parlamenti döntést támogat, ami a konvergenciaprogram megvalósítását, a gazdasági növekedés beindítását és a szükséges reformokat célozza” – jelentette be Gusztos Péter. A liberális párt ügyvivője elmagyarázta: „ha két párt kötött egy koalíciót, és ebből a koalícióból az egyik párt kilép, és a másik pártnak önmagában nincsen többsége a parlamentben, akkor ez kisebbségi kormányt jelent”.

Azért kell április 30-ig várni az SZDSZ-es kormánytagok visszahívására, mert csak a párt küldöttgyűlése dönthet a koalíció megkötéséről és felbontásáról. A szombaton ülésező országos tanács pedig leghamarabb az április 26-27-i hétvégére tud küldöttgyűlést összehívni. „Nem azért választottuk az április 30-i időpontot, mert a következő néhány hétben taktikázni szeretnénk, vagy valamit ki szeretnénk zsarolni” – szögezte le Gusztos Péter. Tehát már nem érkezhet olyan javaslat, amely maradásra bírná a szabad demokratákat. Ennek megfelelően kedden Fodor Gábor környezetvédelmi miniszter és Kovács Kálmán államtitkár kivételével valamennyi SZDSZ-es kormánytag (Kákosy Csaba, Horn Gábor, Magyar Bálint, Kincses Gyula és Dióssy Gábor) átadta aláírt lemondási nyilatkozatát Kóka János pártelnöknek. Fodor azzal indokolta döntését, hogy a hónap utolsó napjáig lehetőség van tárgyalni a koalíciós partnerrel. Akkor azonban ő is lemond.

Az MSZP tudomásul vette az SZDSZ döntését, miszerint visszahívják a minisztereiket és államtitkáraikat a kormányból és április 30-i hatállyal kilépnek a kormányból, ha Gyurcsány Ferenc marad a kormányfő. Ugyanakkor a nagyobbik kormánypártban „fel sem merült Gyurcsány Ferenc leváltása” – mondta Lendvai Ildikó. Az MSZP frakcióvezetője határozottan cáfolta, hogy Gyurcsány Ferenc hétfőn felajánlotta volna a lemondását, de mint mondta, ezt nem is fogadták volna el. „Sajnálom, hogy az SZDSZ vezetése vissza kívánja vonni minisztereit és államtitkárait a kormányból” – fogalmazott kedden közleményében Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök azt kérte az MSZP-től és az SZDSZ-től, hogy fogalmazzák meg a legfontosabb gazdaság- és társadalompolitikai kérdésekben elfoglalt álláspontjukat.

„A konvergenciaprogramot végig kell vinni, már csak azért is, mert annak módosítása, vagy feladása értelmetlenné tenné az elmúlt két év áldozatait” – mondta Kóka János. Az SZDSZ elnöke szerint sürgősen hozzá kell fogni az állami kiadások jelentős lefaragásához, mert csak így lehet elkezdeni az országban az adóterhek csökkentését, az adórendszer nagymértékű átalakítását. „A jelenlegi kormánykoalíció hazánk jövőjét veszélyezteti marakodásával, ahol a személyes ambíciók felülírnak mindenfajta politikai elképzelést, illetve összetartozási kényszert. A kormányzati politikusok felelőtlenségükkel, kicsinyességükkel, tehetetlenségükkel a gazdaság egész szerkezetét zilálják szét” – jelentette ki Navracsics Tibor. A Fidesz frakcióvezetője szerint nincs igazából politikai eltérés a két koalíciós párt között, jelen pillanatban a koncon marakodnak, a kormányzati pozíciókon, illetve azok betöltésén.

Válság-forgatókönyvek: Gyurcsány jól taktikázott?

A parlamenti többség elvesztése két esetben járna a kormány mandátumának megszűnésével: vagy úgy, hogy az Országgyűlés az összes képviselő többségének szavazatával – azaz legalább 194 szavazattal – feloszlatná saját magát, vagy pedig úgy, hogy a kormány elveszítene egy bizalmi szavazást. Előbbire a jelenlegi kormánypárti képviselők szavazatai nélkül nincs mód, utóbbit pedig a kormány kérheti saját maga ellen. Ez kizárható. Konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal is megbukhatna Gyurcsány Ferenc, ezt a képviselők ötöde kezdeményezheti. Ugyanakkor elfogadásához a jelenlegi ellenzéknek kellene megállapodásra jutni az új miniszterelnök személyéről saját magával, de minimálisan 18 jelenlegi kormánypárti képviselőt is maguk mellé kellene állítaniuk. A fenti eseteken kívül az alkotmány még két lehetőséget ismer a kormány mandátumának idő előtti megszűnésére: a miniszterelnök lemondása vagy halála.