Csepregi András: a közművelődés közkinccsé tette a kiváltságosok kultúráját

Az OKM, a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus és az Egyházi Közművelődési Egyesület közös konferenciáján a titkárságvezető megjegyezte: a közművelődési programok során "a hitéletben korábban nem ismert, szokatlan  kulturális formák is megjelenhetnek", és kiemelhetik a kereszténység  üzenetét a megszokott keretek közül. Erre példaként az utóbbi évtizedek ifjúsági zenekultúráját hozta  fel, amelynek során a fiatalok keresztény szövegeket énekelnek a  máshonnan már jól ismert dallamokra. Az egyházak és a közművelődés című, immár hetedik alkalommal  megrendezett konferencián Szurmainé Silkó Mária, az OKM közművelődési főosztályvezetője arra hívta fel a figyelmet, hogy az  egyházak több évszázadra visszatekintő közművelődési szerepe "nemcsak abban nyilvánul meg, hogy közösséget teremtenek, hanem a szó igazi értelmében a mindennapi életünkhöz adnak fogódzót, útmutatót és segítséget".

Kitért arra is, hogy "a települések és az egyházak oldaláról az együttműködés tetten érhető" a közművelődés területén. Ezzel  kapcsolatban megemlítette a szegedi, a szolnoki és a székesfehérvári  művelődési házakat, ahol az egyházi fenntartású intézményekben rendszeresen szerveznek közérdekű programokat. Márkus Mihály, a Magyarországi Református Egyház Dunántúli  Egyházkerületének püspöke a konferencián iskoláikról elmondta: ahhoz képest, hogy 1948-ban 1100 volt, a mostani 130 "nem is olyan sok", noha a rendszerváltás előtt mindössze egyetlen közoktatási intézményük és két lelkészképző főiskolájuk volt. A közállapotokat jellemezve megjegyezte: "nem biztos, hogy  elmúlt az egyházak közművelődési szerepe iránti óvatosság" a társadalom részéről. Másik problémaként a falvak elnéptelenedését  hozta fel, amelynek során iskolák szűnnek meg.

Az egyházi iskolákról szólva kifejtette, hogy itt nem csak  oktatás, hanem lelkigondozás is zajlik, ahol olyan fogalmakat is  megtanítanak, mint például a szolidaritás, amelyek az iskolai tantervekben nem szerepelnek. Kiemelte, hogy a modern korban az  ismeretátadás lett a hangsúlyos, a kultikus tartalom pedig háttérbe szorult, ugyanakkor véleménye szerint a kettő nem választható el  egymástól. Beszélt arról is, hogy a közművelődési hasznosítású "épületrendszerrel jól állnak", amit a reformátusok ki is használnak, mert erre vonatkozóan él az igény az egyházközségekben. Kezdeményezéseik között említette az úgynevezett vallási  estéket, melynek keretében meghívott előadóktól ismeretterjesztő  előadásokat hallgathatnak az érdeklődők.

Szebik Imre, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke előadásában a Biblia éve kapcsán kijelentette, hogy a  Szentírás ismerete, de terjesztése is hozzátartozik a  közművelődéshez, emiatt "a hit soha nem volt magánügy, és soha nem  is lesz". A nyugalmazott evangélikus püspök a reformáció jótékony közművelődési hatásáról is beszélt, amikor utalt arra, hogy a  középkorban segített az analfabetizmus felszámolásában, és  megtanította a gyerekeket az iskolákban az önálló gondolkodásra. Összegzésként megállapította, hogy "az egyház a társadalom javára dolgozik". Beer Miklós váci megyéspüspök az elődök utókorra hagyott  ajándékának nevezte a közgyűjteményeket, amelyek a kultúra  ápolásához hozzájárulnak. Megemlítette, hogy a valóság transzcendens  részére is nagy szüksége van az embereknek, amely körbe az egyházi épületek is beletartoznak, amelyek így maguk is a közművelődés hordozói.

-->