Orbán már az őszt várja

„Törvényjavaslatot nyújt be a Fidesz és a KDNP a február 11-én elfogadott egészségbiztosítási törvény hatályon kívül helyezése érdekében” - jelentette be szerdán Orbán Viktor. A Fidesz elnöke úgy fogalmazott: egyrészt az egészségbiztosítás privatizációját akarják megakadályozni. Másrészt pedig azokat a lépéseket szeretnék megelőzi, amelyeket a törvény értelmében a következő háromnegyed évben kellene megtenni. Emlékezetett ugyanis arra, hogy őszre esedékes az Albert-házaspár népszavazási kezdeményezése az egészségbiztosítás privatizációjának megakadályozására, „így be kell látni, hogy felesleges még egyszer bekövetkeznie mindannak, ami március 9-ei népszavazáson történt”. Orbán szerint a felesleges alkotmányjogi vita kikerülése érdekében az volna a jó, ha a kormánykoalíció komolyan elgondolkodna és segítene a törvény visszavonásában. „Ha valaki úgy gondolja, hogy mégis szükség volna az egészségbiztosítás privatizációjára, akkor azt ne népszavazáson próbálja ki, hanem a 2010-es választáson írja be választási programjába, és a választópolgárok majd eldöntik, mi történjen” - szögezte le. A fideszes pártelnök hozzátette: ha a törvényjavaslatot elutasítják, akkor megkérdezik a civileket, igényt tartanak-e az együttműködésükre, hiszen „a Fidesz, ha tud, szívesen segít, de nem akarja átvenni a kezdeményezőktől az ügygondnokságot”.

Az MSZP reagálásából kiderült: várják az Orbán Viktor által bejelentett törvényjavaslatot, és azokat az eddig nem ismert elképzeléseket is, milyen egészségbiztosítást szeretne az ellenzék. „A Fidesz 1998-as kormányprogramjában a több-biztosítós modell bevezetése szerepelt” - emlékeztetett Nyakó István. Az MSZP szóvivője hozzátette: a szocialista frakció viszont nem támogatta a több-biztosítós modellt, ezért javasolta helyette az egybiztosítós több-pénztáras megoldást.

Arról egyébként, hogy az Albert házaspár kérdése („Egyetért-e Ön azzal, hogy Magyarországon ne vezessék be a mindenki által kötelezően választandó üzleti alapon működő több-biztosítós egészségbiztosítást?”) valóban az egészségbiztosítási törvényre vonatkozik-e, megoszlanak a politikusi, szakértői jogászi vélemények is. Mikola István szerint nem is kérdés, hogy amit a kormány létrehozott, az több-biztosítós egészségügyi rendszer. „Léket kapott az ügy. Ezt már nem tudja véghezvinni a kormány” - jelentette ki korábban a Fidesz szakpolitikusa. Kökény Mihály szerint viszont nem lehet hatályon kívül helyezni a törvényt akkor, ha az őszi népszavazáson nyernek az igenek. „Nem mond ellent a törvénynek, mert a szövegében is benne van, egy biztosító, több pénztár lesz 2009-től” - mondta a szocialista szakpolitikus. Az Alkotmánybíróság pedig egyszer már kimondta, hogy a népszavazási kérdés benyújtójának nem kell ismernie a szakkifejezéseket, elég, ha jóhiszeműen megmondja, mire is gondolt.

Mindenesetre a civil szervezetek, élükön Liga Szakszervezetekkel, már 400 ezer aláírást gyűjtöttek össze az ügy érdekében. Valamint február végén az Országos Választási Bizottság újabb népszavazási kérdést hitelesített, amely arra vonatkozik: egyetért-e a lakosság azzal, hogy Magyarországon a jelenlegi egybiztosítós, szolidaritás elvű kötelező egészségbiztosítási rendszerben nyereségérdekelt magánbefektetők tulajdoni részt ne szerezhessenek.

Pótolni kell a kieső vizitdíj-bevételeket?

A kormánynak gondoskodnia kell a megszűnő vizitdíj miatt kieső bevételek pótlásáról a Nemzeti Egészségügyi Kerekasztal (NEK) álláspontja szerint. A testület emlékeztetett: a kormányzat önként vállalta a vizit- és a napidíj április 1-jei megszüntetését. Éger István, a Magyar Orvosi Kamera elnöke utalt arra, hogy a népszavazási kérdésekre adott válaszok az említett díjaknak a következő év január 1-jei megszüntetését tette kötelezővé. A NEK elfogadhatatlannak tartja a kormány fenyegetőzéseit, ami szerint nem pótolnák a kieső forrásokat. Ez ugyanis számos orvosi praxis csődjéhez, és így az alapellátás ellehetetlenüléséhez vezethet szerintük.