Nem érdemes strandpapucsban intézni a milliós pénzügyeket

Mintaszabályzatot dolgozott ki a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) arra vonatkozóan, hogy mely esetekben gyanakodhatnak a szolgáltatók, illetve a kereskedők pénzmosásra. A Magyar Könyvelők Országos Egyesülete (MKOE) szerint jó néhány nehezen értelmezhető megfogalmazás szerepel az iránymutatásban. Az engedélyezési hivatal szerint egyebek között a pénzmosás lehetőségét veti fel, ha az ügyfél nagy mennyiségű, vagy nagy értékű árucikket akar vásárolni, ám közömbösnek tűnik azok összetétele, kialakítása iránt. Az is gyanús lehet, ha az ügyfél ruházata, viselkedése nem illeszkedik a vásárolni kívánt árucikk minőségéhez.

A ruházat alapján történő minősítés kifejezetten életszerűtlen – véli Ruszin Zsolt, az MKOE fővárosi elnöke. Zavarosak azok a magatartási normák is, amelyeket az alkalmazottaknak kell követni. A mintaszabályzat szerint rögzíteni kell, hogy milyen lépéseket kötelesek tenni az ügyfél jobb megismerése érdekében. Azt is le kell jegyezni, hogy a megbízás szokatlan-e, az ügyfél üzleti tevékenysége indokolja-e az adott ügyletet, s összhangban van-e az életvitelével. Ha az ügyfél vonakodik hozzájárulni az átvilágításához, a szolgáltató köteles megtagadni a megbízás teljesítését.

A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzésére hivatott törvény 2007. december 15-én lépett hatályba, a kereskedőknek pedig 2008. március 15-étől kell figyelembe venniük az új előírásokat. Eszerint a pénzügyi szolgáltatóknak a 3,6 millió forintnál nagyobb összegű megbízások esetén át kell világítaniuk az ügyfeleket. Emellett minden esetben jelezniük kell a vám- és pénzügyőrségnek, ha pénzmosás gyanúját észlelik. A kereskedők 3,6 millió forintot elérő vagy meghaladó összegű készpénzfizetést csak akkor fogadhatnak el, ha a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal jóváhagyja a szabályzatukat.